Számos pályázat segíti a hazai állattenyésztés megújítását
Már csaknem 1600 milliárd forint értékben kötöttek le pályázatokat a gazdálkodók a vidékfejlesztési forrásoknak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a XXIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok keretében megrendezett szakmai fórumon, csütörtökön, Hódmezővásárhelyen.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2022/05/20220505_PEL_3309-1024x681.jpg)
fA ő célkitűzések egyike a pénzügyi megalapozottság növelése
Az államtitkár a Közös Agrárpolitika kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasággal és az élelmiszertermeléssel szemben sokrétűek az elvárások, melyekhez a magyar agráriumnak is alkalmazkodnia kell. Hazánk abban érdekelt, hogy a KAP stratégiai terveit még a nyáron elfogadja Brüsszel, így a felkészüléshez a minimálisan megfelelő idő rendelkezésre állhat az agrárágazat számára. Feldman Zsolt a vidékfejlesztési források kapcsán arról beszélt, hogy négy és félszer többet szeretnének gazdaságfejlesztésre, kétszer annyit zöldítésre, míg a tudásátadásra és generációváltásra másfélszer annyit fordítanának, mint a korábbi uniós költségvetési időszakban. Az államtitkár a KAP zöld intézkedéseivel összefüggésben kitért arra, hogy azok egymásra épülnek és kiegészítik egymást, a termelők pedig a saját szükségleteik alapján meg tudják határozni, hogy a többletvállalásokon keresztül milyen támogatásokat tudnak igénybe venni.
Kifejtette, az agrár- és élelmiszeripari beruházási támogatásokhoz kapcsolódó fő célkitűzések a pénzügyi megalapozottság növelése, a termékpálya-szemlélet érvényesítése és a tartós ellátásilánc-kapcsolattal rendelkező pályázók előnyben részesítése a komplex beruházásoknál. Emellett pedig fokozni kell a versenyképességet és a mezőgazdaság hozzáadott értékét is.
Hangsúlyozta, az agrártárca az új állatjóléti beavatkozásokkal elsősorban az állatjóléti feltételek javítását, és ehhez kapcsolódóan az állomány állategészségügyi helyzetének javítását tűzte ki célul. A kiskérődző, méh, baromfi, sertés, tejelő szarvasmarha és húsmarha állatjóléti támogatási jogcímek egy része már idén elindul a vidékfejlesztési támogatások keretében.
Az államtitkár előadásában kitért az agrárium megújításával kapcsolatban a generációváltásra is. A fiatal gazdák támogatása, valamint a tudásátadás ugyanis kiemelt feladata az Agrárminisztériumnak. Hozzátette, képzésre, tájékoztatásra, a tanácsadással kapcsolatos feladatokra és az innovációval összefüggő tevékenységre csaknem 90 milliárd forintot fordítanának az elkövetkező időszakban. Az előttünk álló feladatok legfontosabb rövid távú kihívása az állattartásban, hogy gazdálkodóink élni tudjanak, az elmúlt egy évben számukra odaítélt forrásokkal és fejlesztési lehetőségekkel – fűzte hozzá Feldman Zsolt.
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
VOSZ Barométer – 2024. II. negyedév: kötelező optimizmus vagy valódi növekedés?
Az inflációs érzékelés továbbra is jelen van hazai vállalkozásoknál, miközben…
Tovább olvasom >Fidelity: Három téma, ami Q3-ban alakítja a befektetéseket
Eljött a járványt követő normalizálódás, amelyet annyira vártunk? A gazdasági…
Tovább olvasom >A nagyvállalatok ellenállnak a gazdasági bizonytalanságnak
Visszafogott várakozások jellemzik a hazai nagyvállalati szektort a következő egy…
Tovább olvasom >