Számlák és kasszarendszerek

A legkisebb bolti kasszát is online kapcsolattal kell ellátni, amely az adóhatóság felé biztosít közvetlen összeköttetést. A határidő rövid, a szakmai feltételek egy része lapzártánkig ismeretlen, sok még a tisztázatlan kérdés.

Leblokkolva

A mikor készpénzforgalmi kasszarendszerekről beszélünk, akkor érdemes két fő csoportra szétválasztani őket: pénztárgépekre és blokknyomtatós rendszerekre, jelzi Mészöly Imre, a Citizen Systems régiós vezetője. Pénztárgépekből 400 ezer darabnyi van a magyar piacon – ezekkel találkozunk a sarki közértben vagy az újságosnál. Blokknyomtatós rendszerek esetében egy komplett informatikai rendszer része a fiskális nyomtató. Ezekkel rendszerint a nagyobb üzletláncokban találkozhatunk, ahol egy bonyolult infrastruktúra működik a háttérben és nyomtatja ezeken az úgynevezett POS (Point Of Sales) nyomtatókon a blokkokat, így elterjedtségük is alacsonyabb. Ezen rendszerek nyomtatóinak darabszáma Magyarországon nagyságrendileg 50 ezerre tehető.

Cél az azonnali lekérdezhetőség

Jelenleg, és az új törvényi szabályozási tervezet szerint is úgynevezett fiskális modullal kell ellátni ezeket a berendezéseket annak érdekében, hogy a nyomtatókkal készített blokk vagy számla (legyen az pénztárgép vagy egy blokknyomtatós rendszer), illetve a készpénzforgalom egy ellenőrzés során felülvizsgálható, ellenőrizhető legyen.

Azonban joggal vethető fel a kérdés, hogy amennyiben Magyarországon már eddig is fiskális rendszerekben nyomtatták a blokkokat, akkor a mostani, új törvényi szabályozásra miért van szükség? A választ valószínűleg a technikai fejlődés adta lehetőségek adják meg, ami ma már lehetővé teszi, hogy ne az eddig használt memóriachipes rendszereket használjuk a nyomtatókban, melyeket évente egyszer szoktak kiolvasni, hanem a közvetlen telefonos adatkapcsolattal az online lekérdezhetőség lehetőségéhez jusson az adóhatóság.

Körülményes átállás

Mészöly Imre becslése szerint az átállás készülékenként nagyságrendileg 70-250 ezer forint pluszköltséget jelenthet az egyszerűbb pénztárgépes rendszerek felhasználóinak annak függvényében, hogy kell-e új berendezést vásárolniuk, és ha igen, milyet, illetve a már meglévő képes-e alkalmazni az új technológiás fiskális modult. Ezenkívül ott van még új elemként a telefonos előfizetés költsége, igaz, ezt a tételt valamennyire kompenzálja, hogy eddig is évente ki kellett olvasni a fiskális kártyáról az adatokat, ami hasonlóképpen költséggel járt.

Ezzel szemben ezek a költségek a blokknyomtatós rendszerek esetében csak annak tükrében igazak, ha már van egy úgynevezett „fiskalizált rendszer”, amit telepíteni lehet. Ez azt jelenti, hogy amikor egy POS-nyomtatóba elhelyezik az újfajta telefonkártyás fiskális modult, akkor az egy új készüléknek minősül, ezért először érintésvédelmi felülvizsgálatnak kell alávetni, majd amikor ez a minősítés megvan, egy bizottság előtt be kell mutatni a nyomtatóhoz kapcsolt komplett informatikai rendszert, hogy annak megfelelőségét elbírálják.

Amennyiben minden előírásnak és szabályozásnak az új rendszer eleget tesz, úgy egy engedély megszerzésével válik „fiskális rendszerré”, és lesz használható blokkok nyomtatására. Ennek komplett költsége egy rendszer minősítése esetén nagyságrendileg – a korábbi tapasztalatok szerint legalábbis – 3-5 millió forint.

Felkészülés – mire is?

– Az, hogy a pénztárgépeket össze kell kötni az adóhatósággal (NAV), előremutató elgondolás, számos nemzetközi példa mutatja ennek létjogosultságát – ismerteti Szeip Zsolt, a Laurel Számítástechnikai Kft. innovációs és projektmenedzsment üzletágának vezetője. – Nagyon fontos azonban, hogy olyan szabályozást alakítson ki a törvényhozó, amely kivitelezhető, és nem okoz nagyobb fennakadást, vagy esetleges leállást a kasszák használatában. Hogy a változás milyen hatással lesz az egyes áruházakra, azt majd az összekapcsolás mikéntje, a jogszabályi környezetben rögzített követelmények határozzák meg, amelyek kialakítása most van folyamatban. Az azonban egyértelmű, olyan megoldást kell találni, hogy a változás ne lassítsa az értékesítés folyamatát. Emellett azokat a pénztárgép-felhasználókat, akik eddig is korrekt módon, mindent a kasszán keresztül értékesítettek, nem szabad, hogy hátrány érje.

A pénztárgépek és a NAV közötti online kapcsolat költségeit nagymértékben az határozza majd meg, hogy az illetékesek milyen követelményeket fogalmaznak meg, mondja az üzletágvezető. Az év eleji információk alapján pénztárgépenként 40-50 ezer forint közötti támogatási összeggel számolnak, míg egy új gép beszerzése akár 100 ezer forint körüli összeget is felemészthet. Pontos számot ugyanakkor csak akkor lehet majd mondani, ha meglesznek a pénztárgépekkel szemben elvárt követelmények.

A kasszák frissítése, vagy új készülék beszerzése mellett további költséget jelent majd az eszközök üzembe helyezése és a kommunikáció megteremtése – szükség lesz az online kapcsolatot működtető eszközre és alkalmazásra. Mivel egyelőre még nem lehet pontosan tudni, milyen feltételeknek kell megfelelniük a pénztárgépeknek, így nehéz
a felkészülés is – véli Szeip Zsolt.

Rövidek a határidők

A gondot az jelenti, hogy április elsejéig kevés 4-5 gépet üzemeltető kisbolt, de akár 20-50 gépet üzemeltető nagyobb bevásárlóközpont kalkulált ekkora, induló 2013-as beruházási költséggel, ami ráadásul a készpénzforgalmi működés egyik alapfeltétele – vagy beruház az adott vállalkozás az új rendszer telepítésére, vagy lényegében bezárhatja a boltját, hiszen nem fog tudni blokkot nyomtatni.

Azonban a problémát a szakmai szervezetek nem csupán a jelentkező költségekben látják, hanem a rövid határidőkben is.

– Valószínűleg ma nincs olyan gyártó Magyarországon, de Európában vagy a világon sem, aki képes lenne első körben a szabott határidőn belül kifejleszteni az új feltételeknek megfelelő fiskális modult a kasszarendszerekhez, valamint teljesíteni az érintésvédelmi felülvizsgálat, illetve a bizottsági jóváhagyás nagyságrendileg több mint fél éves átfutási idejét, miközben még ma is csak a határidők ismertek, a pontos műszaki tartalom nem – mondja Mészöly Imre, a Citizen Systems régiós vezetője. – Emellett még felmerülhetnek olyan, előre nem látható technikai problémák is, melyek még a céldátumok előtt megoldást igényelnek: ide tartozhat például a készülékek online kapcsolatának biztosítása, mely leginkább domborzatfüggő, és megvalósítása nemcsak chipek, de egész hegyek vagy épületek mozgatását is igényelhetné.

A tervezett határidők betartásához Mészöly Imre meglátása szerint már most válasz kellene az összes felmerülő kérdésre, az internetes kapcsolathoz szükséges informatikai háttérrendszert már mindenhol ki kellett volna építeni, illetve mindemellett már Magyarországon kellene, hogy álljanak valahol egy raktárban a még csak majd később tisztázandó műszaki feltételeknek megfelelő nyomtatók és berendezések.

Azonban a törvényhozás igen rugalmasnak tűnik céljainak érvényesítése mellett, így várhatóan lesz arra mód, hogy a váltást egyrészt az állam anyagilag is támogassa, másrészt, hogy a szűk határidők esetleg ki legyenek tolva.

Vass E.