Szakértők: a kiberbűnözőkkel szemben az edukáció a leghatékonyabb védekezés

A tájékoztatásban emlékeztetnek, hogy ezért indította el 2022 őszén edukációs és kommunikációs célú KiberPajzs programját a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Bankszövetség. A kezdeményezéshez hamarosan több állami és szakmai intézmény is csatlakozott, köztük az Országos Rendőrfőkapitányság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A program támogatói között van az Igazságügyi Minisztérium, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Magyar Államkincstár, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Védelmi Szolgálat is. Az állami szereplők mellett olyan piaci partnerek is bekapcsolódtak a közös munkába, mint a Szerencsejáték Zrt., a Visa és a Mastercard. A fő cél a felhasználói tudatosság növelése, a digitális biztonsági kultúra fejlesztése azoknak az alapvető ismereteknek az elterjesztése révén, amelyek lehetővé teszik a csalások megelőzését, az átverések és más támadási kísérletek felismerését, illetve a károk minimalizálását.

A program egyik kiemelt platformja a KiberPajzs hivatalos weboldala, a www.kiberpajzs.hu, amely folyamatosan frissülő tartalommal szolgálja az edukációt: bemutatja a leggyakoribb csalástípusokat, hasznos tanácsokat ad a védekezéshez, és lehetőséget biztosít bejelentésre is. Az oldal látogatottsága mára meghaladta a 450 ezer főt, különösen népszerű az oldal a 45 év feletti korosztály körében, akik a visszaélések szempontjából az egyik legérzékenyebb célcsoportnak számítanak.

A közleményben kiemelték: friss prognózisok szerint a kiberbűnözés által okozott kár globálisan 10 ezer milliárd dollár fölött van, 2028-ra pedig meghaladhatja a 14 ezer milliárd dollárt.

A kiberbűnözés motivációi között egyaránt jelen van az anyagi haszonszerzés, a politikai cél vagy a szakmai dicsőségvágy, illetve nem ritkán ezek kombinációja. A visszaélések döntő többsége ugyanakkor pénzügyi indíttatású – hangsúlyozták. A fizetési rendszerekben elkövetett csalások végrehajtói rendszerint nem magányos elkövetők, hanem jól szervezett hackercsoportok. A csalók elsődleges célja a fizetési adatok (kártyaadatok, internetbanki belépési adatok), illetve az ezekhez kapcsolódó másodlagos ügyfélhitelesítési kódok megszerzése, amelyhez kifinomult technikákat alkalmaznak. Gyakori módszer az adathalászat: hamis weboldalakat, e-maileket, SMS-eket vagy mobilalkalmazásokat hoznak létre, amelyek megtévesztően hasonlítanak a valódi szolgáltatók felületeire.

Az Erste Bank csütörtökön közölte: a csalások megelőzése, az ügyfelek edukálása érdekében a bank a meglévő csatornái – honlapja, közösségimédia-felületei, George App és George Web – mellett most podcast sorozatot is indít. Július elsejétől még nagyobb biztonságban lesznek a csalóktól az Erste ügyfelei, miután a bank elsők között csatlakozik a GIRO Zrt. által működtetett központi visszaélésszűrő rendszerhez, amely a tranzakciókat mindössze fél másodperc alatt ellenőrzi.