Szakadék szélén a magyar húságazat

Csőd szélén a gyulai és kapuvári húsos cég, veszteséges lesz a tavaly még másfél milliárdos pluszt termelő Gallicoop. A húsosok csapdahelyzetben vannak: a dráguló takarmányok miatt durva áremelésre kényszerülhetnek, ami csökkenti a forgalmukat, vagy megpróbálják lenyelni az újabb veszteségeket. A csodafegyvert az áfacsökkentésben látnák, miközben a kormány inkább a fordított áfát erőlteti – amit viszont kifejezetten károsnak tartanak az érintett cégek, holott a szektorban is súlyos tízmilliárdok tűnnek el a feketegazdaságban.

Budai Gyula agrárállamtitkár szeptember végén arról beszélt, hogy tárgyalásokkal elérték: a nagyobb kereskedelmi láncok hosszabb távú megrendelői szerződéseket kössenek a bajban lévő húsipari cégekkel. Hogy ezt milyen eszközökkel és kiknél tudták elérni, az egyelőre nem derült ki, de talán a dinnyekartell ügye után ezúttal óvatosabb „jelzések” és „kérések” mentek az áruházláncokhoz – bár kérdés az is, a húskombinátoknak elég segítséget jelentenek-e ezek a megrendelések.

Igaz, ők most sokkal nehezebb helyzetben vannak annál, mintsem hogy ne örülnének bármilyen segítségnek. A bajba került Gyulai Húskombinát a nemrég leállt Kapuvári Hússal együtt megkapta a kiemelt vállalati státuszt. Ez azonban, bár Budai szerint a munkahelyek megőrzésre megoldást nyújt, valójában nem sokat jelent. Megvenni pedig nem fogja őket az állam, amely beavatkozására az uniós szabályok miatt egyébként is szűk mozgástér lenn.

A magyar húsipar 2012 második felére az összeomlás szélére sodródott. A válságjelek már a 2008-as árrobbanás, majd hitelpiaci és világgazdasági krízis óta érezhetők az ágazatban – csak 2009 első felében több mint hetven húsipari vállalkozást számoltak fel –, a helyzet azóta lényegében folyamatosan romlik. A közelgő újabb élelmiszer-árrobbanás a még talpon maradt, vagy épp bedőlés szélén álló cégeket is elsodorhatja. Októbertől az agrártárca és a nemzetgazdasági minisztérium munkatársai tárcaközi bizottságban próbálják két-három hónap alatt kitalálni, milyen kormányzati lépésekkel lehet a drágulás útját állni, vagy azt legalábbis enyhíteni.

A várható válsághelyzet alapja az, hogy a húsipari cégek többsége folyamatos tőkehiánnyal küszködik, a hitelek pedig az elmúlt években jócskán megdrágultak. A gazdasági lassulás miatt csökken a hazai értékesítés, de számos cégnek beszűkültek a nemzetközi piacai is. Ezt az elhúzódó krízishelyzetet tetézte az idei aszályos nyár: a takarmányok ára történelmi csúcsok közelébe ment fel. Márpedig az állattartás költségeinek nagy részét – piaci szereplők szerint 70-75 százalékát – a takarmányozás adja. A gabona és a takarmánykukorica pedig már mostanra 50 százalékkal drágult, azaz a hús árát 35-38 százalékkal kellene emelni.

Az agrárágazat legtöbb szereplője azonban tisztában van azzal: ilyen mértékű áremelésről nem is álmodhatnak, hisz a magyar húsosok már most is versenyhátrányban vannak, ennél kisebb áremelések azonban minden bizonnyal lesznek – különben kezelhetetlen veszteségek keletkeznek –, erre még az olyan viszonylag jó helyzetben lévő cégek is rákényszerülnek, mint a tavalyig tartósan nyereséges – a múlt évet 1,5 milliárdos plusszal záró – pulykafeldolgozó, a Gallicoop.

„Ha nem változik a jelenlegi helyzet, októberben meg fogjuk emelni a termékek árát” – mondta az Indexnek Erdélyi István vezérigazgatója. Több lépcsőben terveznek egy nagyjából 12 százalékos áremelést, és azt mondják: az ágazatnak, és benne a Gallicoopnak nagy segítség lenne, ha az alapvető élelmiszerek áfáját tíz százalék alá csökkentenék.

A versenyhátrány egyik oka az, amiről a Gallicoop-vezér beszél – és amit kormányzati körökben is elismernek –: az, hogy a magyar termékeket túl magas adóteher sújtja. Ezért a piaci szereplők és a terméktanácsok visszatérő kérése az alapvető élelmiszerek áfájának a csökkentése. „Volt már áfacsökkentésre példa Magyarországon is, máshol is, és annak hatása finoman szólva sem jelent meg egy az egyben a bolti árakban” – mondta az Indexnek augusztusban adott interjúban Czerván György agrárállamtitkár, hozzátéve: egy ilyen döntés előtt „nagyon komoly költségvetési hatáselemzést kell készíteni”.

A kormány a húsipar válságának idején sincs híján ambiciózus terveknek: a nemrég elfogadott sertésstratégia a jelenlegi hárommilliónál kevesebb disznót hatmillióra szeretné növelni. Ez a szakértők nagy része szerint álomkép, aminek megvalósításához ágazati átalakítások, kedvezményes hitelek és olcsóbb takarmány kell. Sokan még azt is vitatják, hogy kell nekünk ennyi disznó

Az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséért létrehozott szakmai szervezet, a Fórum felkérésére már készített egyébként egy hatástanulmányt az esetleges áfacsökkentés hatásairól az Ernst & Young. A tanulmány szerint az áfacsökkentés nemcsak az árakat mérsékelne, egyik célja az lenne, hogy megszüntesse az alapvető élelmiszerekkel kapcsolatos áfacsalásokat, amiért évente legalább 128 milliárd forintnyi bevételtől esik el az állam.

A tanulmány azonban elismeri, hogy önmagában a piac kifehéredése nem tudja ellensúlyozni a kieső költségvetési bevételeket. Ráadásul a tanulmány végig tíz százalékos áfakulccsal számol, holott ezt várhatóan nem lehet majd bevezetni. Az Európai Unió csak két csökkentett áfakulcsot engedélyez. Magyarországon az egyik ilyen kulcs öt százalékos, a másik pedig tizennyolc. Így vagy a többek között gyógyszereket is tartalmazó ötszázalékos kulcsot kell felemelni 9-10 százalékra, vagy pedig a tejtermékeket, lisztet és gabonát tartalmazó 18 százalékos kulcsot csökkentik. Az utóbbi verzió tűnik logikusabbnak, hiszen valószínű, hogy a tej- és gabonatermékek amúgy is alapvető élelmiszernek minősülnének.

Az áfához a kormány is hozzányúlt, de amit csinált, azzal éppen csak ártott, mondják az érintettek. A fordított áfa bevezetéséről van szó, amik a kormányzati szereplők szerint az ágazat kifehérítését szolgálnák, aminek fontosságát egyébként a már említett tanulmány is jelzi. A fordított áfa bevezetésére mégis sokan panaszkodtak a húsiparból. Az adózási mód ugyanis az ágazat egyik felének jó, a másiknak rossz. A tenyésztők, akik áfával együtt vásárolják meg a takarmány, majd áfa nélkül adják tovább az állatot a feldolgozóknak, hátrányba kerülnek. Nekik vissza kell igényelniük az áfát, ami az amúgy is pénzszűkében lévő cégeknek nem jön jól, hiszen a visszafizetések határideje.

Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke elmondta, nemrég tárgyaltak a Vidékfejlesztési Minisztériumban. A javaslataik között szerepel az élelmiszerbiztonsági felülvizsgálati díj ideiglenes, két évre szóló felfüggesztése, a munkahelymegtartáshoz kötődő támogatások – esetleg járulékcsökkentés – az ágazat szereplőinek, és az alapvető élelmiszerek áfájának tíz százalék alá csökkentése. Ezekkel Éder szerint a feketegazdaságot érdemben lehetne szűkíteni.

A fordított áfáról a Hússzövetség azt mondta, hogy hiába jelent megoldást bizonyos áfacsalási típusokra, a húsiparban jellemzően nem ezek a meghatározóak. Emellett a fordított áfa jelenlegi elképzelése likviditási gondokat is okoz a tenyésztőknél, akik áfásan vásárolják meg a takarmányokat és egyéb szükséges hozzávalókat, azonban áfa nélkül adják tovább a feldolgozóknak a disznókat.

Normális gazdálkodás esetén így áfavisszaigénylőkké válnak, ami a jelenlegi adószabályok mellett szerint rendkívül hosszú ideig tartó készpénzhiányt eredményez; lényegében az egyébként is pénzhiányos ágazat nyújtana tartósan kölcsönt a költségvetésnek. Márpedig épp a megfelelő tőkeerő miatt a húsosok már most is küzdenek azzal, hogy – mivel a beruházási- és forgóeszközhitelek is nagyon drágák – fejlesztéseik leálltak.

Ez pedig olyan technológiai lemaradást eredményez, aminek hosszabb távon további versenyhátrány lesz az eredménye. „Ha egyáltalán lesz még hosszabb távon magyar hús” – mondja az egyik pesszimista piaci szereplő. (Kerner Zsolt, Haász János, Index)