Szájpropaganda, termékminta, bolti polc

Három új termékből kettőnek kudarc a piaci sorsa. Ez a Nielsen évek során szerzett tapasztalata, függetlenül attól, hogy egy vállalat Indiában, Afrikában vagy valamelyik fejlett országban működik. Azt is látjuk, hogy az innovációk több mint fele az első év eladási teljesítményét nem tudja tartani a második év során.

Felmerül a kérdés: mi az oka annak, hogy az egyik újdonság sikeres lesz, a másik viszont nem? Az, hogy kifejlesztünk egy innovációt, amely aztán tetszik a fogyasztóknak, csak a csata egyik része. A másik fele: milyen módon érhetjük el azt, hogy a fogyasztók felfigyeljenek új termékünkre.

A Nielsen egyik friss kutatása azt a trendet tárta fel, hogy a megismerés motorja egyre inkább az, ha a vevők egy bolt eladóterében felfedezik az új terméket. Azonkívül a tévéreklámok és a nyomtatott sajtó hirdetései továbbra is fontos szerepet játszanak abban, hogy felkeltsük a figyelmet egy innováció iránt. A szájpropaganda, együtt a közösségi médiával és az internettel, egyre nagyobb hatásfokkal ismertetnek meg egy újdonságot.

Megvizsgált a Nielsen huszonegy módszert; melyiket hány fogyasztó tartja hatékonynak abból a szempontból, hogy felhívja figyelmét egy-egy innovációra. Globálisan a megkérdezettek legnagyobb része (77 százaléka) az ismerősök és családtagok ajánlásában bízik, új termékkel kapcsolatosan. Utána a boltban látható újdonság hívja fel a figyelmet (72), majd következik az ingyenes termékminta (72), keresés az interneten (67), szakértőtől szóban kapott tanács (66), tévéreklám (59 százalékos említéssel).

Kocsis Eszter

ügyfélkapcsolati menedzser, Nielsen