Süt a pék, süt a pék…, I.

Eltérő a piac szereplőinek véleménye az elmúlt 2 évben lezajlott pékipari változásokról, de úgy tűnik, több pozitív változásnak is tanúi lehetünk a szakmában. Két sikeres koncepcióval működő nagyvállalkozás vezetőjével, valamint a Pékszövetség szakmai titkárával beszélgettünk a témáról.

A pékipari termékek árának növekedése egészségesebbé tette a piaci versenyt, és az iparág képviselői számára elvben megteremtődött a nyereséges üzleti tevékenység lehetősége. A választék a nagy élelmiszerkereskedelmi láncokban is a minőség felé fordult. Ha lassan is, de jó irányban változik a termékszerkezet, a nagyok folyamatosan fejlesztik hálózataikat, javítják jövedelmezőségüket.

Egyes vállalkozások marketing és hálózatfejlesztési politikával érnek el jó eredményeket, mások a minőségi termékek gyártásával jutnak jelentősebb piaci részesedéshez. A kis pékségek jó része azonban „beragad” a családi vállalkozás méretébe, mert a terjeszkedéshez, marketinghez nincs meg a megfelelő tőkéje, szakértelme, energiája.

Rossz hír, hogy a szakemberképzésben számot tevő a lemaradásunk, a kevés elhivatott fiatal pék is sokat elszippantanak a fejlett országok. Onnan kapjuk viszont az innovatív alapanyagok és termékek ötleteinek egy részét, a hazai termékfejlesztések kisebbik hányada pedig a hagyományainkra épül. A fogyasztó fogékony az újdonságokra, de a szektor árbevételének túlnyomó hányada még a standard termékekből származik.

Gyártó és vásárló

A válság idején nemhogy csökkent, de kis mértékben növekedést is mutatott az élelmiszeripar termékei iránti kereslet – összegez dr. Tóth Zoltán, a Lipóti Pékség ügyvezető igazgatója. – Új versenytársak jelentek meg a piacon, amelyek különböző minőségben kínálnak sütőipari terméket. A fogyasztó döntése, milyen minőségű árut választ, ő azonban információ hiányában rossz döntést is hozhat: kevésbé jó minőségű pékárut vásárol.
Választék tekintetében nem vagyunk lemaradva a fejlett országoktól; a fizetőképes kereslet határoz meg mindent. Magyarországon a finom pékáruk eladási ára jóval 1 Euró alatt van, míg tőlünk nyugatra elérheti a 2 Eurót is. Saját adózott eredményünk döntő részét az újraberuházásra fordítjuk, de ennek értéke is jóval elmarad egy német, vagy osztrák üzem éves fejlesztési színvonalától.

Cégünkön belül a termékszerkezetet folyamatosan a vásárlói igényekhez igazítjuk, így mintaboltjainkban megtalálhatóak az élesztő nélküli, a gluténmentes és a csökkentett szénhidráttartalmú sütőipari termékek is. A termékfejlesztés igény-alapú tevékenység: amire a piacnak, a vásárlónak igénye van, azt lehet eladni. A kreativitás határértéke tehát a fogyasztó igénye.

Elő lehet, és kell is állni újdonságokkal, amire a piacon folyamatosan láthatunk példákat – hangsúlyozza Galántai János, a Pek-Snack Kft. ügyvezetője –, de a sajtos pogácsa mindig is sajtos pogácsa marad! A forgalom döntő hányadát a klasszikus formák és ízek generálják, így az igazán kreatív megoldásokkal lehet csak a piacon érvényesülni.

A szakember szerint a látványpékség kategórián belül két fő vonulat jellemzi az elmúlt két év történéseit. Az egyik, hogy a diszkont áruházakban, szuper- és hipermarketekben egyre nagyobb teret nyer az in store sütés. A termékek általában jó minőségűek, és az árak széles köre miatt minden vásárlói réteg megtalálhatja a számára legkedvezőbb ajánlatot. A másik, hogy a kis alapterületű, gyors kiszolgálást előnyben részesítő klasszikus látványpékségek piacán sok új szereplő jelenik meg, és a piac elkezdett felaprózódni.
A pékáru kategóriában a teljes kiőrlésű, vagy nem búzalisztből készülő termékek forgalmi aránya továbbra is jelentősen alacsonyabb a tőlünk nyugatra fekvő országokban tapasztaltakhoz képest. A lassan változó fogyasztói szokásokhoz a kínálat is lassan igazodik.
(folytatjuk)