Súlyos válságban az európai műanyagipar

Az iparág árbevétele is jelentősen csökkent: 2022-ben még 457 milliárd eurót tett ki, 2024-ben már csak 398 milliárdot. Ezzel szemben a globális műanyagtermelés 2023-ban 4,1%-kal nőtt, 2018 óta pedig 16,3%-kal. A piacot Ázsia uralja: a világ műanyagtermelésének 57,2%-át adja, ebből Kína egyedül 34,5%-ot – közel háromszor annyit, mint az EU.

Az európai gyártók magas energiaárakkal, klímaadókkal és alapanyagköltségekkel küzdenek, ami gyárbezárásokhoz és eszközértékesítésekhez vezet. Bár az EU27 műanyag-polimerek kereskedelmi mérlege 2024-ben kissé javult, a változó vámrendszerek újabb kihívásokat jelentenek.

Európa körforgásos műanyaggyártásban korábban betöltött vezető szerepe is halványul. 2024-ben az EU termelésének 15,4%-a volt körforgásos, de ez inkább a fosszilis alapú gyártás 18,9%-os visszaesésének eredménye, mint valódi kapacitásbővülés. A mechanikai újrahasznosítás csak 2,7%-kal nőtt, a kémiai stagnált, míg a bioalapú műanyagok mennyisége 25%-kal csökkent.

Ezzel szemben a globális körforgásos műanyagtermelés 2024-ben elérte a 43,9 millió tonnát, ami először haladta meg a világtermelés 10%-át – Kína közel kétszer annyit gyárt, mint Európa.

Benny Mermans, a Plastics Europe elnöke szerint az iparág „fordulóponthoz” érkezett, és sürgősen politikai támogatásra van szükség a versenyképesség helyreállításához. Virginia Janssens ügyvezető igazgató az energiahelyzet kezelését, a határvédelem megerősítését és a körforgásos beruházások ösztönzését sürgeti.

A szervezet szerint a versenyképes európai műanyagipar kulcsfontosságú ahhoz, hogy megnyíljanak a jövő körforgásos gazdaságához szükséges beruházások.