Súlyos válságban a magyar méhészet: feleződött az állomány, akácmézből is kevesebb lesz

A szokásos mintegy 1,2 millió helyett idén mindössze 600–700 ezer méhcsaláddal kezdik meg a szezont a magyar méhészek. A jelentős állománypusztulás globális probléma, de különösen súlyosan érintette a mellékállású és hobbiméhészeket. A főállású gazdák ugyan jobban védték állományaikat, de a veszteségek így is jelentősek. A szakértők szerint a varroa atka elleni hatékonyabb védekezés kulcsfontosságú lenne a helyzet javításához.

Az akác termésére a tavaszi fagyok is komoly csapást mértek: Bács-Kiskun vármegyében április elején mínusz 5–7 Celsius-fokot is mértek, ami megsemmisítette a virágzatokat. Bross Péter, az egyesület elnöke elmondta: a középhegységekben és völgyekben szinte teljesen elfagyott az akác, csak a dombtetőkön maradtak meg virágbimbók. Bár az akác május közepétől virágzik, az idei méztermés mennyisége elsősorban a következő hetek időjárásától függ majd.

Magyarország méztermelés szempontjából jelentős szereplő Európában: egy átlagos évben mintegy 30 ezer tonna mézet állítanak elő a hazai gazdák, ennek kétharmadát exportálva főként Olaszországba, Németországba és Franciaországba. Idén ugyanakkor várhatóan kevesebb méz jut majd kivitelre.

Bross Péter szerint a hazai akácmézellátás nincs veszélyben, de a vegyes virágméz értékesítése folyamatosan csökken. Ennek fő oka, hogy a nyugat-európai vásárlók az olcsóbb ukrán és kínai mézet részesítik előnyben: a kínai mézet például mindössze másfél eurós kilogrammonkénti áron exportálják Európába, amely ár tavaly további öt százalékkal csökkent.

A kialakult helyzet következtében egyre több méhész kényszerül mellékállásba, sokan pedig a teljes felhagyás mellett döntenek. „A mézet mindig el lehet adni, de egyre többször olyan áron, amely nem biztosít jövedelmet” – hangsúlyozta az elnök. Az Európa-szerte tapasztalható méhállomány-csökkenés mögött összetett okok húzódnak meg, amelyek között a környezet folyamatos romlása is jelentős szerepet játszik.