Súlyos gond lehet az élelmiszer-termelés egyik fontos alapkövével

A 2025 júniusi izraeli–iráni háború a világpiaci olajárak mellett a műtrágyapiacot is erőteljesen felforgatta. Svein Tore Holsether, a Yara vezérigazgatója szerint nem véletlen, hiszen a nitrogénműtrágyák egyik legfontosabb alapanyaga, a karbamid globális exportjának 40%-a a Hormuzi-szoroson halad keresztül – azon a vízi útvonalon, amelyet az iráni hadsereg is célpontként kezelt a konfliktus során. A harcok következményeként Egyiptomban ideiglenesen leálltak az izraeli gázra épülő műtrágyagyárak, és Irán összes ammóniagyárában biztonsági okból megszakították a termelést.

Az iparági szereplők szerint mindez a globális karbamidkínálat ötödét érintette, de a zavarok kiterjedtek a foszfát-, kén- és káliumtermelésre is – vagyis a teljes műtrágyaszektorban kínálati bizonytalanságok alakultak ki, amelyek az élelmiszerlánc későbbi pontjaira is átterjedhetnek.

A Yara-vezér arra figyelmeztet: ha az energiaárak tartósan magas szinten maradnak – ahogy az a háborús időszakokban gyakran előfordul –, az óhatatlanul megjelenik a műtrágya önköltségében, végső soron pedig az élelmiszerárakban. Hasonló láncreakciót figyelhettünk meg az ukrajnai háború kitörését követően 2021–2022-ben is, amikor az orosz gázszállítások akadozása miatt az európai gyártók visszafogták vagy leállították termelésüket.

Bár a műtrágyaárak azóta konszolidálódtak, az európai gyártók továbbra is versenyhátrányban vannak: az orosz műtrágyákra nem vonatkoznak uniós szankciók, így az orosz gáz feldolgozott formában – karbamid, ammónium-nitrát és más késztermékek révén – továbbra is elárasztja a kontinens piacait. A norvég Yara szerint ez hosszú távon fenntarthatatlan versenyt eredményez, és támogatja az orosz stratégiai törekvést, amely az élelmiszerexportot is eszközként használja a geopolitikai befolyás erősítésére.

A műtrágyaellátás zavarai mellett Holsether egy másik súlyos problémára is felhívta a figyelmet: az ukrán mezőgazdasági kapacitások tartós csökkenésére. A háború miatt az ország termőföldjeinek mintegy 20 százaléka vált mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná. Ukrajna a háború előtt 50 millió tonna gabonaexporttal mintegy 400 millió ember élelmezéséhez járult hozzá, ám ez a mennyiség 2023-ra 78 millió tonnára, 2024-re pedig 72,9 millió tonnára csökkent.

A közel-keleti háború újra felszínre hozta azokat a kockázatokat, amelyek már a COVID-járvány és az ukrajnai konfliktus idején is súlyosan próbára tették a globális élelmiszerláncokat. A műtrágya, mint stratégiai fontosságú inputanyag, nemcsak energiapiaci kitettsége miatt sérülékeny, hanem a geopolitikai feszültségek révén is.

A nemzetközi színtéren egyre nagyobb hangsúlyt kap az élelmiszer-önrendelkezés és az inputfüggetlenség kérdése – nem véletlenül sürgeti a Yara vezetője is az európai gyártókapacitások megerősítését, a kereskedelmi védőmechanizmusok kialakítását és az élelmiszerellátás stabilitásának védelmét szolgáló közös európai stratégiát.