Súlyos fenyegetést jelent az ausztrál és a marokkói egyezmény az uniós agráriumra

(Fotó: Pixabay)

Az Európai Unió által megkötött/megkötendő – és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő – kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát.  Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére.

Az EU-Ausztrália között tervezett megállapodás az érzékeny termékek – különösen a marhahús, juhhús és cukor – piacra jutásának jelentős bővítését vetíti előre

Ausztrália a globális agrárpiac egyik meghatározó szereplője: búza- és marhahús-exportban a világ élmezőnyéhez tartozik (top 3), míg bárányhús esetében a globális export mintegy kétharmadát adja. Egy ilyen versenytárssal szemben további piacnyitás az európai termelők számára nem egyszerűen kihívás, hanem közvetlen egzisztenciális fenyegetés. Különösen aggasztó, hogy ezek az engedmények – a Mercosur megállapodáshoz hasonlóan – nem járnak együtt az uniós termelési feltételek megkövetelésével.

Hasonló a helyzet az EU és Marokkó között formálódó egyezménnyel is

Nemrég az európai parlamenti képviselők is komoly kritikát fogalmaztak meg a megállapodással kapcsolatban, különösen annak átláthatósága, jogszerűsége és a mezőgazdasági piacokra gyakorolt hatása miatt. A marokkói import beáramlása láncreakciót indíthat el az egész mezőgazdasági szektorban. Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság ismét egy kiegyensúlyozatlan és nem kellően átlátható megállapodást támogat, miközben nem biztosít megfelelő védelmet a helyi gazdáknak. Ráadásul Brüsszel a Tanács az Európai Parlament megkerülésével dönt fontos kérdésekről, sőt, még az alapvető információkat – például az importvolumenek alakulását – sem osztják meg a nyilvánossággal. Ez nemcsak demokratikus deficitet jelez, hanem azt is sugallja, hogy a döntéshozatal során háttérbe szorulnak az európai termelők érdekei. Hasonlóan a Mercosur-országokhoz vagy éppen Ukrajnához, az állatjóléti előírások vagy a hormonhasználat terén jóval lazább szabályok vannak mind Ausztráliában, mind Marokkóban az EU-s sztenderdekhez képest, ez pedig komoly kockázatokat rejt a fogyasztók számára is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége – az európai gazdákat összefogó szervezet, a Copa Cogeca véleményével összhangban – határozottan elutasítja ezeket a kereskedelmi megállapodásokat. A két szervezet határozott álláspontja, hogy a mezőgazdaság nem lehet alku tárgya! Az érzékeny termékek védelme nélkül nem lehet kinyitni az uniós piacot a harmadik országokból érkező termékek előtt. Csak valóban kiegyensúlyozott, kölcsönös és azonos standardokon alapuló megállapodás fogadható el! Ez ugyanis nem pusztán gazdasági kérdés. Az európai élelmezésbiztonság, a vidéki közösségek jövője és az agrárszektor stratégiai jelentősége forog kockán. Az átgondolatlanul megkötött megállapodások könnyen visszafordíthatatlan károkat okozhatnak!

NAK