Stratégiai megállapodás az agrár K+F eredmények széleskörű elterjesztésére
Stratégiai megállapodást kötött az agrár kutatás-fejlesztési (K+F) eredmények széleskörű elterjesztésére és gyakorlati alkalmazásának elősegítése érdekében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Budapesten.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke az együttműködési megállapodás aláírását megelőzően újságíróknak arról beszélt, hogy a két szervezet közös munkájának alapvető célkitűzése: megteremteni az innovációk kidolgozásához és a gyakorlatba történő bevezetéséhez szükséges feltételeket. Annak érdekében, hogy a gazdálkodók, a termelők megismerjék és munkájuk során alkalmazzák a legújabb agrárkutatási újdonságokat versenyképességük javítása érdekében.
A megállapodást a NAK elnöke és Jenes Barnabás, a NAIK főigazgatója írta alá.
Győrffy Balázs elmondta: a megállapodás rögzíti, hogy a két szervezet közösen lép fel az agrárgazdasági innovációs törekvések megvalósításához szükséges jogszabályi háttér és a támogatási lehetőségek megteremtéséért. A NAK és a NAIK törekszik arra is, hogy az uniós pályázati lehetőségeket közösen használják ki. Különösen fontos mindez a Vidékfejlesztési Program keretében kiírt innovációs tevékenységeket támogató pályázatok esetében – jegyezte meg a NAK elnöke.
Jenes Barnabás, a NAIK főigazgatója az MTI-nek elmondta: a gödöllői székhelyű Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ alig több mint egy éve 2014 januárjában kezdte meg működését. A NAIK keretein belül 11 kutatási egység működik, és további négy gazdasági társaság tulajdonosi jogait a NAIK gyakorolja.
A NAIK múlt évben 5,5 milliárd forintból gazdálkodott, ami az idén várhatóan minimum 10 százalékkal növekszik – mondta a főigazgató, hozzátéve: sok múlik azon, hogy a második félévben mekkora pályázati forrásokat sikerül elnyerniük. Jelezte: most 37 helyen folyik kutatás az országban, és 192 projekten dolgoznak jelenleg a kutatók a NAIK-ban.
A legfontosabb kutatatási területek a klímaváltozással, az üvegházhatású gázokkal, valamint az öntözéssel összefüggő kérdéskörök, illetve az egészséges, vírusmentes növényi szaporítóanyagok kutatása kiemelten fontos még – fűzte hozzá a főigazgató. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
Rekord nyereséget értek el a saját márkák az év első felében az Egyesült Államokban
Új csúcsokat értek el a sajátmárkás termékek 2024 első felében…
Tovább olvasom >Akadálymentesíti csomagolásait a Müller az Egyesült Királyságban
Minden márkás termékének csomagolásán NaviLens kódot helyez el a Müller,…
Tovább olvasom >Friss kutatás: a magyarok közel fele nem használ fényvédő krémet, ráadásul a déli órákban sem kerülik a napfényt
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság mindössze 8…
Tovább olvasom >