Stratégiai cél, hogy Magyarország a burgonyatermesztés területén önellátóvá váljon
Az Agrárminisztérium (AM) kiemelten fontosnak tartja a belföldi burgonyatermesztés megerősítését, a gazdálkodók támogatását és az önellátás elérését – jelentette ki Hubai Imre, a tárca mezőgazdaságért felelős államtitkára a Mindent a burgonyáról című szakmai konferencián pénteken az AM pénteki közleménye szerint.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által második alkalommal meghirdetett Burgonya Nemzetközi Napja kapcsán az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a burgonya jelentősége világszinten is egyre nő, hiszen a rizs és a búza után ez a zöldség a harmadik legfontosabb élelmiszer.
Az agrártárca éppen ezért mindent megtesz azért, hogy Magyarország a burgonyából önellátóvá váljon.
Jelenleg a belföldi fogyasztás 28 százalékát import fedezi, emellett az export aránya mindössze 2 százalék.
A belföldi termőterület 6-10 ezer hektár között mozog, ezeken a területeken évente mintegy 170-270 ezer tonna burgonya terem. A mezőgazdaságért felelős államtitkár aláhúzta: cél a fogyasztói igények egész éves kielégítése, a termésingadozások kiegyenlítése, a termelők számának növelése, valamint a magyar termés arányának emelése a boltok polcain.
Hubai Imre ismertette, hogy az AM a Közös Agrárpolitika (KAP) eszközein keresztül számos támogatással segíti a gazdálkodókat: 2021–2022-ben több mint 10 ezer mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozás részesült összesen 1200 milliárd forintot meghaladó támogatásban.
A kertészeti ágazat különösen kiemelt szerepet kapott: üvegházak, hűtőházak, post-harvest technológiák, gépbeszerzések és öntözési közösségek fejlesztése mind elérhetővé vált. Csak a „Kertészeti üzemek technológiai fejlesztésének támogatása” című 2024-es pályázati felhívásra 2106 kérelem érkezett több mint 40 milliárd forintértékben – sorolta.
A tárca kiemelt célja, hogy a magyar burgonya jó minőségben, elérhető áron kerüljön a fogyasztók asztalára.
Ehhez logisztikai fejlesztésekre – különösen hűtő-tároló kapacitások bővítésére – és öntözésfejlesztésre is szükség van. De ugyanilyen fontos a termelői együttműködések kialakítása is, ezek révén ugyanis a gazdálkodók meg tudják erősíteni alkupozíciójukat az élelmiszer ellátási láncban – hangsúlyozta az államtitkár a közlemény szerint.
Kapcsolódó cikkeink
A FAO élelmiszerár-indexe enyhén emelkedett júliusban
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteki jelentése szerint az élelmiszer-alapanyagok…
Tovább olvasom >Fennmaradásuk érdekében szükséges az erdők ökológiai vízpótlása
Elkezdődött az igények felmérése, szeptembertől pedig érdemi lépések várhatók az…
Tovább olvasom >Aszályszorongás a köbön: a kukorica, a burgonya és az alma a legveszélyeztetettebbek
Az idei nyári aszály már most is érezteti hatását a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Megszólalt az OKSZ az árrésstop meghosszabbításával kapcsolatban
Orbán Viktor bejelentette az árrésstop meghosszabbítását. Az Országos Kereskedelmi Szövetség…
Tovább olvasom >KSH: az egy évvel korábbihoz képest 8,0 százalékkal visszaesett a beruházások teljesítménye
A beruházások volumene 2025 II. negyedévében a nyers adatok szerint…
Tovább olvasom >MTÜ: csaknem 800 ezren vettek részt a Szent István napi ünnepségeken Budapesten
A mobilcella adatok alapján több mint 798 ezer mobiltelefonnal érkező…
Tovább olvasom >