Steril legyekkel védekezik Amerika a húsfaló parazita ellen – újra leállt a mexikói állatexport

A húslégy, amelynek lárvái élő állatok sebeiben fejlődnek, gyors és brutális fertőzést okoz. A nőstény akár 300 petét is rakhat egy friss sebbe, ahonnan a lárvák néhány órán belül kikelnek, befúrják magukat a húsba, és belülről kezdik el pusztítani az áldozatot. Egyetlen kezeletlen fertőzés kevesebb mint két hét alatt elpusztíthat egy egészséges szarvasmarhát.

A fertőzés elsősorban a szarvasmarhákat érinti – az esetek 83 százalékában –, de háziállatokban, sőt ritkán emberekben is előfordulhat. A mezőgazdasági minisztérium július 10-től újra leállította a marhák, lovak és bölények behozatalát Mexikóból, mivel a dél-mexikói Veracruz államból származó adatok újabb gócpontokra utalnak.

Az Egyesült Államok már májusban is határzárral reagált, ám a júliusra tervezett enyhítést most elhalasztották. A döntés jelentős hatással lehet az amerikai marhahúsárakra is, mivel Mexikó az egyik legnagyobb beszállító. Az előző zárlat idején rekordszintekre emelkedtek az árak.

A védekezés nem klasszikus rovarirtással, hanem biológiai módszerrel történik: sterilizált hím legyeket engednek szabadon, amelyek terméketlenné teszik a vad nőstényeket. Ez a stratégia már az 1960-as években is működött, de most sokkal nagyobb léptékű beavatkozásra van szükség.

Jelenleg egy panamai üzemben hetente mintegy 100 millió steril légylárvát tenyésztenek, ám ez nem bizonyul elegendőnek. Az amerikai kormány ezért bejelentette, hogy új „légygyárat” épít Texas államban, a mexikói határ közelében. A 8,5 millió dolláros üzem a Moore légibázison kap helyet, és heti 300 millió steril rovar előállítására lesz képes. A rovarokat repülőgépekről szórják szét, főként ritkán lakott területeken, ahol a fertőzés gyakori.

A védekezés nemcsak költséges, hanem munkaigényes is: a gazdáknak napi szinten kell ellenőrizniük az állataikat. A fertőzött sebek kezelése fertőtlenítést, kötözést és antibiotikumos ellátást igényel. Mivel a húslégy vadállatokban – például szarvasokban és madarakban – is megtelepedhet, a fertőzés visszaszorítása komoly kihívás.

A mezőgazdasági minisztérium szerint ugyanakkor megéri a beruházás: ha a fertőzés elterjedne, évente akár 10 milliárd dolláros kárt okozhatna az állattenyésztésben. „Ha 300 millió dollárt kell költeni ahhoz, hogy elkerüljünk 10 milliárdnyi veszteséget, az nem kérdés” – fogalmazott egy texasi gazda.

Miközben az USA a kártevők elleni harcra koncentrál, Magyarországon tavaly decemberben megkezdte működését a térség legnagyobb rovarfehérje-üzeme. Az üllői létesítmény évente több mint 3000 tonna hipoallergén takarmányfehérjét, 600 tonna zsírt és 10 ezer tonna szerves trágyát állít elő fekete katonalégy-lárvák segítségével. A körforgásos gazdaság zászlóshajójának számító technológia az évtized végére évi 2 milliárd eurós piacot céloz meg az Európai Unióban.

A lárvákat helyben keletkező melléktermékekkel – például törköllyel, korpával és káposztatorzsával – etetik, ezáltal csökkentve a szállítási költségeket és az ökológiai lábnyomot. Az így keletkező melléktermékek szerves trágyaként hasznosulnak, tovább növelve az agrárium fenntarthatóságát.