Stagnál hazánkban a napi fogyasztási cikkek piaca

Hazánkban a napi fogyasztási cikkek piacának látványos fellendülése még várat magára. A napi fogyasztási cikkekre nem költünk többet, mint tavaly, ellenben az idén tovább csökkent a ruházatra, utazásra és kultúrára kiadott összeg – derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet által, 2000 háztartás körében végzett felmérés legfrissebb eredményeiből.

A magyar napi fogyasztási cikkek piaca annak ellenére stagnál, hogy a háztartások pénzvagyona időközben növekszik. Azonban ez a növekedés nem jelenik meg a kiskereskedelem forgalmának emelkedésében, hiszen a háztartások költési szerkezetének átstrukturálódása miatt jóval többet fordítunk hitelek visszafizetésére, illetve biztonsági tartalékok képzésére. A vásárlók továbbra is a jobb ár-érték ajánlatokat keresik és jelentősen nagyobb figyelem fordul az akciós újságok felé.

A 2009-es gazdasági válság negatív hatása jóval kisebb mértékű volt az európai napi fogyasztási cikk piacok többségén, mint azt előzetesen várták az elemzők. A tartós fogyasztási cikkek, valamint a szolgáltatások piaca már nem volt ennyire kiegyensúlyozott, ezekben a szektorokban a mai napig érezhető a kereslet erőteljes visszaesése. A 2008-ban nemzetközi szinten megugró élelmiszer infláció hatására bekövetkező visszaesés után a legtöbb európai országban 2009-ben és 2010-ben is növekedő trendet mutat a napi fogyasztási cikkek piaca.
A napi fogyasztási cikk piac növekedési üteme 2010 júniusában az előző év hasonló időszakához viszonyítva globálisan 5 százalék körül mozgott, míg Nyugat-Európa növekedési üteme 0,9 százalék.

Magyarországon a napi fogyasztási cikk piac látványos fellendülése még várat magára. Az élelmiszer és háztartási vegyi áruk piacán 2010 első nyolc hónapjában a háztartások 0,2 százalékkal kevesebbet költöttek, mint 2009 hasonló időszakában. A magyar napi fogyasztási cikkek piaca annak ellenére stagnál, hogy a háztartások pénzvagyona időközben növekszik. Azonban ez a növekedés nem jelenik meg a kiskereskedelem forgalmának emelkedésében, mert átstrukturálódik a háztartások költési szerkezete, és jóval többet fordítunk hitelek visszafizetésére, illetve biztonsági tartalékok képzésére.

„A GfK Hungária által, 2000 háztartás körében végzett felmérés eredményei szerint a napi fogyasztási cikkekre nem költünk többet, mint tavaly, ellenben tovább csökkent a ruházatra, utazásra és kultúrára fordított összeg. Az idén tovább folytatódott az élményszerű nagybevásárlások arányának csökkenése, illetve az alkalmanként megvásárolt napi fogyasztási cikk értékének visszafogása. A vásárlók racionálisabbak lettek, a jobb ár-érték ajánlatokat keresik, többek között vonzóak számukra az egyértelmű árelőnyöket kínáló nagyobb kiszerelések, vagy termék-összecsomagolások. Nagyobb szerepet kap a kínálati oldalról szóló információ, hiszen a jól tájékozottság anyagi előnyt jelenthet, ezáltal jelentősen nagyobb figyelem fordul az akciós újságok felé” – mondta el Kovács Krisztina, a GfK Hungária Consumer Tracking szektorának menedzsere.

A válság idején tapasztalt kimagaslóan erős promóciós aktivitás mérséklődött az idei évben, így 2010 első nyolc hónapjában – 2008 azonos időszakához hasonlóan – a háztartások által megvásárolt élelmiszerek és háztartási vegyi áru értékének 28 százaléka származott promóciós vásárlásból. A kereskedők számára továbbra is kihívást jelent a vásárlások ösztönzése, a hűségkártya programok elindítása következtében például jelentősen növekszik a hűségkártyákkal történő vásárlások értékének aránya.

A hazai napi fogyasztási cikk piac 2015-ig szóló prognózisa
A GfK Hungária a közelmúltban elkészítette a napi fogyasztási cikk piac 2015-ig szóló prognózisát, amely három lehetséges „forgatókönyvet” mutat be.

A realista és az optimista becslések határozott piacbővülést jeleznek előre a következő évre, amely bővülési ütem 2012-től a kezdeti kitörést követően mérséklődik, majd nagyjából 3 százalékos szinten stabilizálódik a háztartások fogyasztásának mennyiségi növekedése.
A pesszimista forgatókönyv, amely egy következő, elmélyülő válsággal számol, a 2009-esnél sokkal erősebb piaci visszaesést prognosztizál, amely a sajátmárkás termékek piacát sújtaná legnagyobb mértékben.
A nemzetközi példák is jól jelzik, hogy az emberek készek többet fizetni a jó minőségért, fontos azonban, hogy a prémium ajánlatok megfelelően legyenek megfogalmazva, kihangsúlyozva a termék által nyújtott előnyöket. Az erős minőségi márkák biztonságot nyújtanak és gyakran státusz szimbólumok is egyben. Magyarországon, hosszabb távon várható a prémium márkák felé történő elmozdulás, kiváltképp az egészséghez kapcsolódó-, valamint a kényeztető termékek terén.