Stabilizálni kell a magyarországi szántóföldi hozamokat
Stabilizálni kell a szántóföldi növénytermesztési hozamokat, mert a természeti körülmények miatti jelentős termésingadozás rontja a versenyképességet – hangsúlyozta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hétfőn Budaörsön egy szakmai tanácskozáson.
A talajközpontú termelésről tartott tanácskozáson Feldman Zsolt hangsúlyozta: nemcsak emelni kell a gabonafélék hektáronkénti terméshozamát, hanem azt magas szinten stabilizálni kell, aminek fő eszköze a magas színvonalú agrotechnológia lehet.
Emlékeztetett arra, hogy ma a 4,3 millió hektáron folytatott szántóföldi növénytermesztés adja a mezőgazdasági termelés 44-45 százalékát. E terület több mint 80 százalékán gabonát és olajnövényeket termelnek.
A helyettes államtitkár kifejtette: a hozam nagyságának és stabilitásának növeléséhez megfelelő agrotechnikai tápanyagok kellenek, illetve például hatékony növényvédelem és talajművelés, párosítva a megfelelő fajtahasználattal.
Elmondta, a versenyképesség érdekében nem szabad elhanyagolni a biológiai innovációt sem, fontos a nemesítés, például a télálló vagy a szárazságtűrő fajták kialakítása. Ugyanilyen fontosnak nevezte a talajerő visszapótlását például élőszervezetekkel. Emellett célszerű a biotechnológiai módszerekkel előállított hatóanyagok alkalmazása is a szintetikus anyagok helyett – közölte.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy a technológiai innovációra szintén hangsúlyt kell helyezni, például a precíziós gazdálkodási módszerek, a sávos talajművelés használatára. Hozzátette, az egyszerre több munkafolyamat elvégzését is lehetővé tevő technológiák alkalmazása ugyancsak a fejlődés útját jelenti, az erő- és munkagépek fajlagos energiafelhasználását szintén célszerű javítani.
Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke arról beszélt, hogy az unió közös agrárpolitikájának (KAP) reformja után alapvetően változott meg a gazdálkodók támogatása. Ehhez pedig nemcsak az MVH-nak, hanem a gazdáknak is alkalmazkodniuk kell. Példaként említette a támogatások eddigiektől eltérő több részletben való kifizetését, illetve a Vidékfejlesztési program forrásainak a Miniszterelnökséghez kerülését.
Elmondta: a múlt évi támogatások összege mintegy 410-420 milliárd forintot tesz ki, amiből eddig mintegy 375 milliárd forintot fizettek ki. Június 30-ig – a határidő lejártáig – pedig a fennmaradó összeget is kifizeti a jogosultaknak az MVH – tette hozzá.
Elmondta, ebben az évben a hivatal mintegy 170 ezer támogatási kérelem benyújtására számít. Eddig valamivel több mint 150 ezret küldtek el az MVH-nak. Az idén mintegy 400 milliárd forint támogatást kaphatnak a gazdálkodók. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
A NAK kiemelt feladatának tekinti a kiskultúrás növénytermesztés támogatását
A hazai kiskultúrás növénytermesztés sikerében kiemelt szerepe van a hatóságokkal…
Tovább olvasom >Soil-X-Change találkozó a talajmegújító innovációs partnerségekért
November 13-án az Agrárközgazdasági Intézet Nkft. (AKI) és a közös…
Tovább olvasom >A haltermelők az idei karácsonyi szezonra sem terveznek áremelést
A haltermelők az idei karácsonyi szezonra sem terveznek áremelést, amennyiben…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >