Stabilizálni kell a magyarországi szántóföldi hozamokat
Stabilizálni kell a szántóföldi növénytermesztési hozamokat, mert a természeti körülmények miatti jelentős termésingadozás rontja a versenyképességet – hangsúlyozta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hétfőn Budaörsön egy szakmai tanácskozáson.
A talajközpontú termelésről tartott tanácskozáson Feldman Zsolt hangsúlyozta: nemcsak emelni kell a gabonafélék hektáronkénti terméshozamát, hanem azt magas szinten stabilizálni kell, aminek fő eszköze a magas színvonalú agrotechnológia lehet.
Emlékeztetett arra, hogy ma a 4,3 millió hektáron folytatott szántóföldi növénytermesztés adja a mezőgazdasági termelés 44-45 százalékát. E terület több mint 80 százalékán gabonát és olajnövényeket termelnek.
A helyettes államtitkár kifejtette: a hozam nagyságának és stabilitásának növeléséhez megfelelő agrotechnikai tápanyagok kellenek, illetve például hatékony növényvédelem és talajművelés, párosítva a megfelelő fajtahasználattal.
Elmondta, a versenyképesség érdekében nem szabad elhanyagolni a biológiai innovációt sem, fontos a nemesítés, például a télálló vagy a szárazságtűrő fajták kialakítása. Ugyanilyen fontosnak nevezte a talajerő visszapótlását például élőszervezetekkel. Emellett célszerű a biotechnológiai módszerekkel előállított hatóanyagok alkalmazása is a szintetikus anyagok helyett – közölte.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy a technológiai innovációra szintén hangsúlyt kell helyezni, például a precíziós gazdálkodási módszerek, a sávos talajművelés használatára. Hozzátette, az egyszerre több munkafolyamat elvégzését is lehetővé tevő technológiák alkalmazása ugyancsak a fejlődés útját jelenti, az erő- és munkagépek fajlagos energiafelhasználását szintén célszerű javítani.
Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke arról beszélt, hogy az unió közös agrárpolitikájának (KAP) reformja után alapvetően változott meg a gazdálkodók támogatása. Ehhez pedig nemcsak az MVH-nak, hanem a gazdáknak is alkalmazkodniuk kell. Példaként említette a támogatások eddigiektől eltérő több részletben való kifizetését, illetve a Vidékfejlesztési program forrásainak a Miniszterelnökséghez kerülését.
Elmondta: a múlt évi támogatások összege mintegy 410-420 milliárd forintot tesz ki, amiből eddig mintegy 375 milliárd forintot fizettek ki. Június 30-ig – a határidő lejártáig – pedig a fennmaradó összeget is kifizeti a jogosultaknak az MVH – tette hozzá.
Elmondta, ebben az évben a hivatal mintegy 170 ezer támogatási kérelem benyújtására számít. Eddig valamivel több mint 150 ezret küldtek el az MVH-nak. Az idén mintegy 400 milliárd forint támogatást kaphatnak a gazdálkodók. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Hatalmas károk a mezőgazdaságban, gyorsítani kell a biológiai alapok innovációját
A modern magyar mezőgazdaság a legnehezebb öt évén van túl,…
Tovább olvasom >Érkezik a segítség a ragadós száj- és körömfájás betegség miatt károsult gazdálkodókhoz
Megjelent a kormányzati segítségnyújtást lehetővé tevő rendelet, amely alapján a…
Tovább olvasom >Az unióban is drágul a tojás
Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) tojás- és…
Tovább olvasom >További cikkeink
A szolgáltatások drágulása hajtja az inflációt – nem az élelmiszerek
Bár a közbeszédben és a kormányzati intézkedések fókuszában továbbra is…
Tovább olvasom >MLBKT: márciusban további fellendülést jelez a BMI
A beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított márciusi értéke 51,2 – közölte…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: szükség van az árrésstopra
A keddi adatok is bizonyítják, hogy szükség van az árrésstopra…
Tovább olvasom >