Stabil növekedés kevesebb szerződéssel: a lízingpiac alkalmazkodóképessége új szintre lépett 2025-be

A Magyar Lízingszövetség november 13-án tartott szakmai fóruma idén is nagyszerű platformot biztosított az iparági szereplők közötti tudásmegosztásra és a lízingpiac versenyképességét támogató párbeszédre.

A program során Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium Kis- és Középvállalkozások Fejlesztéséért, Technológiáért és Védelmi Iparért Felelős Államtitkára is előadást tartott, aki kiemelte: „ütemezetten halad a Demján Sándor Program megvalósítása, célja a vállalati hitelkereslet élénkítése és a gazdasági növekedés ösztönzése.  A cégek számát sikerült stabilizálni, de többnyire kivárás áll fenn. A cégek jelenleg likviditásukat növelik és megtakarítanak, de beruházásaikat visszafogják – ezt a piacot kell programokkal megtámasztani, hogy elkerülhető legyen a csökkenés. Ebben a gazdasági környezetben a program célja, hogy célzott pénzügyi eszközökkel ösztönözze a beruházási kedvet és támogassa a vállalkozások likviditását.”

A konstrukciók több pilléren keresztül kínálnak kedvezményes finanszírozási lehetőséget.

Többek között az EXIM Bank Jövő Exportőrei hitelprogram keretében, amelynek forráskeretét a korábbi 50 milliárd forintról 70 milliárd forintra emelték, most pedig az államtitkári bejelentés alapján 90 milliárd forintra bővítették.  Továbbá a Széchenyi Kártya Program (SZKP) fix, 3%-os kamatozású hitellehetőséget kínál a hazai kis- és középvállalkozások számára.
Összesen már 6922 darab igénylés történt 387 milliárd Ft értékben. Darabszám alapján a második legnépszerűbb SZKP termék a Lízing Max+.

Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke a rendezvényen ismertette a Lízingszövetség legfrissebb jelentésének eredményeit, amely a hazai lízingpiac 2025 első három negyedévében elért teljesítményét, valamint az ágazat növekedését befolyásoló makrogazdasági és szabályozási tényezőket összegezte.

Így alakult a hazai lízingpiac 2025 első három negyedéve

A finanszírozott összegek bővültek, miközben a szerződések száma enyhén csökkent. A vállalati szektor továbbra is meghatározó, de a lakossági darabszám alakulását – idén csökkenését – nagyban befolyásolják a szállítók által támogatott akciós finanszírozások. A Magyar Lízingszövetség elnöke, Zs. Nagy István szerint, a piaci folyamatokat jelentősen befolyásolja az állami és EU-s támogatott lízingkonstrukciók terjedése, amelyek különösen a KKV-k beruházásait segítik a magas kamatkörnyezetben. Az autófinanszírozás maradt a piac húzóereje, de több ágazat – így a mezőgazdaság és az építőipar – is erősödést mutat.

A lízingpiac 2025 első három negyedévében a finanszírozott összeget tekintve növekedett 2024 azonos időszakához viszonyítva, ugyanakkor a szerződések darabszáma kismértékben visszaesett. Az új kihelyezések volumene 728 milliárd forintra rúgott, ami éves szinten 6,4 százalékos bővülést jelent. Ezzel szemben a megkötött szerződések száma 1 százalékkal csökkent, így a harmadik negyedév végére összesen 60 413 szerződés volt érvényben.

A teljes lízingállomány értéke 8,7 százalékkal nőtt, és elérte a 2 395 milliárd forintot. Az állományhoz kapcsolódó szerződések száma a 2024 első három negyedévéhez képest 8,4 százalékkal emelkedett, 340 530 darabra.

A lízingelt eszközök finanszírozási volumenének túlnyomó része – 91 százalék, vagyis 436 milliárd forint – a vállalkozásokhoz kötődött. Az összegek alapján a lízingcégek vállalati ügyfelei között a kis- és középvállalkozások adják a többséget 75 százalékos részaránnyal, míg a nagyvállalatoké 25 százalék.

Kevesebb akció az importőröknél

A lakosság részesedése a piacból ehhez képest jóval kisebb: a finanszírozott állomány mindössze 8,4 százaléka, azaz 61,5 milliárd forint jut magánszemélyekhez. Az állami és egyéb intézményi ügyfelek szerepe elhanyagolható a szegmensben.

Zs. Nagy István ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy „darabszámban már jóval jelentősebb a lakosság jelenléte: a szerződések 17,5 százaléka magánügyfelekhez kapcsolódik. A flottán kívüli autófinanszírozásnál pedig minden negyedik gépárművet lakossági konstrukcióban finanszírozták a tagvállalatok.”

Emellett az is érzékelhető, hogy a gyártók és importőrök 2025-ben már kevesebb finanszírozási akciót kínáltak: a szerződésszám 13 százalékkal csökkent, miközben a lakossági autóeladások nőttek. A Magyar Lízingszövetség adatai szerint a finanszírozott összegek 77 százaléka új, míg 23 százaléka használt eszközök beszerzését támogatta.

A pénzügyi lízing marad többségben

2025-ben továbbra is a pénzügyi lízing számít a meghatározó konstrukciónak, részesedése eléri a 85 százalékot. Ezen belül a zárt végű pénzügyi lízing 402,6 milliárd forintot, míg a nyílt végű konstrukció 215 milliárd forintot tett ki. A kölcsön – amely főként az állami és európai uniós támogatásokhoz kapcsolódik – a támogatási programok beindulásával ugyan növekedést mutatott, de még így is csupán a piac 3,2 százalékát jelenti 23 milliárd forintos volumennel.

Az operatív lízing, vagy tartós bérlet, 96,5 milliárd forintnyi finanszírozást ért el, és részaránya 13,2 százalékra emelkedett. „A bővülés elsősorban a flottakezelők idei kedvező teljesítményének tudható be” – hangsúlyozta a Szövetség elnöke.

Devizafinanszírozás: továbbra is meghatározó az euró

Az euróban történt finanszírozások aránya továbbra is jelentős, nagyjából a tavalyi szintet hozva. A teljes finanszírozási volumen több mint 31 százaléka devizában realizálódik, miközben a szerződések darabszámában ez 16 százalék. A személyautók és a kisteherautók esetében a devizafinanszírozás szerepe kisebb, míg a nagyhaszonjárműveknél továbbra is meghatározó, hiszen ez a szegmens jelentős euró árbevételt tud felmutatni. Jelentős az euró részesedése az egyéb géptípusok finanszírozásánál is.

Továbbra is fontosak a támogatások

A jelenlegi kamatszintek mellett továbbra is kiemelt jelentőségű, hogy különösen a kis- és középvállalkozások támogatott lízinglehetőségekhez jussanak, hiszen a lízing révén elérhető forrás teljes egészében beruházásokra fordul. Szeptember végéig 153,5 milliárd forint értékű támogatott lízingfinanszírozás valósult meg, amely 8 887 szerződést jelent. Ez darabszámban 14 százalékos, finanszírozott összegben pedig 9 százalékos növekedés 2024 azonos időszakához képest.

A Széchenyi Lízing Kártya Program jelentős bővülést mutatott: a kibocsátott finanszírozás 31 százalékkal nőtt, és elérte a 117 milliárd forintot, miközben a szerződések száma is emelkedett 29 százalékkal, 7 827 darabra. Az EXIM Bank Demján programja szintén felülteljesítette az előző évet: a lízingcégek 1 023 darab szerződést kötöttek, ami 18 százalékos emelkedést jelent, a finanszírozási volumen pedig 35,5 milliárd forintra nőtt, ez 13 százalékos bővülés. Kedvező fejlemény, hogy az eredményekre reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium a korábbi 50 milliárd forintos keretet 70 milliárd forintra emelte.

Dominálnak a személygépkocsik, a kisteherautók és a motorkerékpárok

A személygépkocsik, kisteherautók és motorkerékpárok alkotta szegmens továbbra is a lízingpiac legnagyobb területének számít. Az új finanszírozások összege ebben a kategóriában 444 milliárd forintot ért el, ami a piac több mint 61 százalékát jelenti. A finanszírozott összeg közel 10 százalékkal haladja meg a 2024 azonos időszakában mért értéket, ugyanakkor a szerződések száma enyhén – 1 százalékkal – visszaesett, és 50 783 darabon zárta az első három negyedévet. A regisztrációs adatok önmagukban nem magyarázzák a szerződésszám csökkenését: bár a kishaszonjárművek forgalomba helyezése több mint 7 százalékkal mérséklődött, ezt ellensúlyozza a személyautó-piac 7,7 százalékos növekedése.
A pénzügyi lízing részesedése ugyanakkor mindkét járműkategóriában visszaesett: az új személyautóknál 1 százalékponttal 27,5 százalékra, a kishaszonjárművek esetében pedig 3,1 százalékponttal 29,5 százalékra.

Erős növekedés a flottakezelőknél

Az autófinanszírozásokon belül a flottakezelők továbbra is erős növekedést mutatnak. A finanszírozott összeg 15 százalékkal nőtt, és elérte a 91 milliárd forintot, míg a beszerzett járművek száma 2,2 százalékkal emelkedett, 8 740 darabra. A jelentést adó lízingcégek már több mint 50 ezer járművet kezelnek, ugyanakkor a valós piaci volumen ennél legalább kétszer nagyobb lehet, mivel több szolgáltató nem osztja meg adatait.

Nagyhaszonjárművek: a visszaesés kisebb mint a piacon

A második legnagyobb eszközcsoport idén is a nagyhaszonjárművek piaca. Ugyanakkor a forgalomba helyezett járművek száma jelentősen, 12 százalékkal esett vissza az előző évhez képest, és 3 708 darabot tett ki. Ez a lízingpiacon is érezhető: az új finanszírozások összege 5 százalékkal mérséklődött, 138,5 milliárd forintra, a megkötött szerződések darabszáma pedig ugyanilyen arányban csökkent, 5 030 darabra. A visszaesés azonban így is jóval kisebb, mint maga a piaci hanyatlás, mivel a lízingpenetráció növekedett: az előző évi 58 százalékról már 63,8 százalékra emelkedett.

Alacsony bázisról nőttek a mezőgazdasági gépek

A mezőgazdasági gépek lízingje továbbra is kiemelt jelentőségű stratégiai terület a lízingcégek számára, és a termelőeszközök kategóriáján belül a második legnagyobb részarányt képviseli. Az év első három negyedévében sikerült előrelépni a tavalyi gyengébb időszakhoz képest: a finanszírozási volumen 15 százalékkal nőtt, 66,6 milliárd forintra, míg a szerződések száma 19 százalékkal bővült 2 126 darabra. A szektor teljesítményére jelentős hatást gyakorolnak a támogatási programok, és mivel a nyáron elindultak a mezőgazdasági beruházásokat is tartalmazó pályázatok, ezek pozitív hatása már látható a számokban.

Az egyéb gépek lízingje ezzel szemben tovább csökkenést mutat, ami jól tükrözi a hazai ipari termelés gyengeségét. Az új kihelyezések értéke szeptember végéig 39 milliárd forint volt, ami több mint 20 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szerződések száma is mérséklődött: az 1 248 darab 17 százalékos csökkenést jelent.

Az építőipari gépek finanszírozása ugyanakkor egyértelműen javult: a kihelyezett finanszírozási összeg 38 százalékkal 30 milliárd forintra nőtt, a szerződések száma pedig közel 7 százalékkal emelkedett, és elérte az 1 036 darabot.