Specialty kávé: új hullám a csészében
A kőolaj után a világ második legnagyobb mennyiségben forgalmazott terméke a kávé – és nem csak koffeinforrásként, hanem társasági élményként is része mindennapjainknak. A felnőtt magyar lakosság 78%-a napi rendszerességgel fogyaszt kávét, 60%-uk pedig naponta kétszer is. Miközben sokan még mindig a hagyományos olasz pörkölésű feketéhez ragaszkodnak, egyre többen nyitnak az újhullámos, úgynevezett specialty kávék felé, amelyek mögött tudatos választás, minőség és kézművesség áll – írja az mfor.hu.
Mi az a specialty?
A specialty kávémozgalom az ezredfordulón indult az Egyesült Államokban és Ausztráliában. A cél nem csupán jobb ízű kávé volt, hanem egy teljes minőségi szemléletváltás: a kiváló alapanyag, a precíz pörkölés, a víz összetétele, a gépek technológiája és a baristák szakértelme együtt emelik élményszintre a fogyasztást. Az első specialty kávézók Seattle, Melbourne és Sydney környékén nyíltak, később London, Amszterdam és a skandináv fővárosok is csatlakoztak. A trend Magyarországra 2012–2013 körül ért el.
Kézműves kávé – tudatosabb fogyasztás
A specialty kávét jellemzően világosabbra pörkölik, hogy ne elfedjék, hanem kiemeljék a bab eredeti ízjegyeit. A gyümölcsösség, savasság, fajtajelleg és terroir mind érezhetővé válik, ha megfelelően van elkészítve – ehhez pedig a víz összetétele és az elkészítés technológiája is kulcsszerepet játszik. A hazai specialty kávézók kínálatában már olyan egzotikus országok kávéi is megtalálhatók, mint Burundi, El Salvador vagy Kenya. A barista szakma fejlődése, a világbajnokságok és a kávékultúra terjedése mind hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar fogyasztók is igényesebbé váljanak.
Szimplától a frapuccinóig – változó kávészokások
A klasszikus presszókultúra mára átalakult. A tejszínhabbal, szirupokkal és ízesítőkkel díszített frapuccinók éppúgy népszerűek, mint az americano vagy a kézi darálós géppel otthon készített fekete. A skandináv turisták például kifejezetten keresik az egyszerű, hosszú kávékat, míg a fiatal magyar generáció egyre gyakrabban választ tudatosan, a kávé származási helye és karaktere alapján. Nem ritka, hogy valaki Etiópiából vagy Kolumbiából származó kávét keres, de egyre elterjedtebbek a guatemalai, costa ricai vagy brazil fajták is.
Kávékultúra, mint élmény és identitás
A specialty kávé ma már nemcsak ital, hanem élmény és életstílus. Egyre több lánc és független kávézó alakítja kínálatát ennek jegyében, mint például a Madal, ahol akár 25 különféle single origin kávéból választhat a vendég. A minőség és tudatosság iránti igény átalakítja a magyar kávékultúrát is: a kávé nem pusztán koffeinbevitel, hanem beszélgetés, szertartás és személyes preferencia kérdése lett. És ebben a világban a specialty az új fekete.
Kapcsolódó cikkeink
Trump új vámstratégiája átrajzolhatja a kávé- és kakaókereskedelem globális térképét
Vámmentességet élvezhetnek a jövőben a trópusi mezőgazdasági termékek – például…
Tovább olvasom >Starbucks: vége a csak elvitelre szóló kávézóknak – visszatérés a vendéglátás melegségéhez
Radikális stratégiai váltásba kezd a világ legnagyobb kávézólánca: a tőzsdén…
Tovább olvasom >Drágul a strandbüfé: már 4289 forint az átlagos „strandkombó” ára a Balatonnál
Mennyibe kerül egy lángos a Balatonnál? 2025 nyarára tovább nőttek…
Tovább olvasom >További cikkeink
Jason Momoával mutatkozott be Magyarországon a Meili Vodka
Az elmúlt két év egyik legtöbb díjat elnyerő vodkája (2…
Tovább olvasom >K&H: egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási viszonyok
Az időjárás ma már nem egy távoli, elméleti kockázat, hanem…
Tovább olvasom >8,5 millió pékáru fogyott egy év alatt: helyi pékségek, kézműves ízek, tudatos választások a Kifli.hu-nál
Az elmúlt 12 hónapban a vásárlók több mint 8,5 millió…
Tovább olvasom >