Sötét lapok
Részleteikben eltérő, de alapvetéseikben sajnos nagyon azonosnak tűnnek a 2019-es esztendőre vonatkozó gazdasági kilátások, legalábbis a nagy kutatóintézetek által közzétett prognózisok szerint. A három szuperhatalom közti vetélkedésből eredő kereskedelmi háború nem mérséklődik az USA és Kína között, miközben mindegyik állam küzd a maga démonjaival. Az USA kormánya az utóbbi két évben rátaposott a gázpedálra, a beruházásokat élénkítő fiskális politikát folytatott, de nem hagyott alább a kínai vállalatok ellen bevezetett szankciók ereje, ami mindenképpen csökkenti a világgazdaság növekedési ütemét. A túlzott növekedés azonban még az USA-ban is megbosszulhatja magát, a fékezést kísérő monetáris szigorítás fájni fog a befektetőknek. Igaz, Európával, pontosabban az Unióval rendeződni látszik a korábbi elmérgesedett kereskedelmi kapcsolat, ennek ellenére nem sok jót ígér jövő évre a gazdaságban az Európai Bizottság gazdasági előrejelzése: véleményük szerint az egész Unióban a növekedés lassul majd, többéves kiegyensúlyozott, dinamikus emelkedése után a bizonytalanság kora következik, és nem is elsősorban a belső okokra vezethető vissza majd a lassulás.
Egyes szakértők a Kínával folytatott USA párviadal hatásának tudják be a borúlátó jóslatot, mások szerint a Brexit, illetve annak rendezetlen formája mérsékli a gazdasági növekedést elsősorban Dániában, Hollandiában, de akár Németországban is. Ugyanakkor nemcsak a vetélkedés, hanem Kína megtorpanó gazdasági növekedése, ugrásszerűen emelkedő belső, vállalati adósságállománya állhatja útját a további növekedésnek. Vagyis külső tényezők állnak, vagy állhatnak majd a megtorpanó fejlődés mögött, és evvel szemben Európa csak saját magára, saját termelékenységére számíthat.
Nem kímélik a szakértők Magyarországot sem, az Európai Bizottság kétéves gazdasági előrejelzése nem sok esélyt ad számunkra: elismerik ugyan az eddigi eredményeket, de erőteljes lassulást olvasnak ki saját varázsgömbjükből. Véleményük szerint az idei majdnem 5 százalékos magyar gazdasági növekedés után jön a hanyatlás. Az idei, 4,9 százalékos plusz után jelentősebb lehet a visszaesés. Véleményük szerint idén már csak 3,4 százalékra számíthatunk, 2020-ban pedig alig 2,6 százalékra. Az okok között pedig elsősorban az építőipari növekedés mérséklését jelölik meg, ami mögött felsejlik az új költségvetési ciklus szelleme, amelyben a korábbiaknál kevesebb forráshoz jut majd az ország.
Sőt a Bizottság szakértői úgy vélik, a ciklus utolsó esztendejéhez érve már elfogy a mostanira jóváhagyott pénz is. Csak éppen egyelőre azt nem tudni, hogy mennyivel. //
Kapcsolódó cikkeink
NAK-elnök: nem a gazdatársadalmat szolgálja az Európai Bizottság által indított stratégiai párbeszéd
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint az Európai Bizottság…
Tovább olvasom >Elismerték a gabona és olajosnövény termesztés új ÜHG-kibocsátási értékeit
2023-ban kérte fel az Európai Bizottság a tagállamokat, hogy nyújtsanak…
Tovább olvasom >Elismerték a gabona és olajosnövény termesztés új ÜHG-kibocsátási értékeit
2023-ban kérte fel az Európai Bizottság a tagállamokat, hogy nyújtsanak…
Tovább olvasom >További cikkeink
Stratégiai partnerségre lépett a SPAR International és a Circana
Stratégiai együttműködést jelentett be a SPAR International a fogyasztói magatartás…
Tovább olvasom >Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >