Újra növekszik a magyar sörpiac
A hazai sörpiac 2006 óta tartó lejtmenete megfordulni látszik: tavaly 3,8%-kal bővült az értékesítés. A Magyar Sörgyártók Szövetségének éves jelentésében a kedvező időjárással, az innovatív új termékek és megoldások bevezetésével, valamint a tavalyi főszezonban racionális mértékű jövedéki adóteherrel magyarázzák a jó teljesítményt.
A dokumentum megállapítása szerint tavaly összességében 3,8%-kal növekedett a magyar sörpiac és ezzel véget ért az elmúlt öt év folyamatos visszaesése. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a sörgyártók sikeresen alkalmazkodtak a gazdasági válság következtében megváltozott piaci környezethez és az átalakuló hazai sörfogyasztási szokásokhoz. Ez utóbbira példa, hogy tavaly tovább csökkent a szuper prémium és prémium sörök részesedése, miközben a közép és alsó kategóriás sörökből több fogyott. Tavaly az értékesítés 98%-a saját termelésből származott, így a hazai sörfogyasztásban az import szerepe elhanyagolható volt.
A most megjelent éves jelentés kiemeli, hogy a söröket terhelő jövedéki adó novemberig nem növekedett, így a termékek árát emiatt nem kellett emelni. A jelentés szerint a pozitív eredmény okai közül ugyanígy meghatározó volt a sörfogyasztásnak kedvező időjárás, illetve a gyártók által piacra dobott új termékek és az értékesítést támogató új csomagolási, valamint promóciós innovációk.
Közvetlenül a gyártóknál több mint 1 700 fő dolgozik, közvetve pedig a sörgyártás 26 300 munkahellyel járul hozzá az ágazathoz.
A jelentés rámutat, hogy a sikeres év, illetve az emelkedő ÁFA, jövedéki adó és termékdíj eredményeképpen a Magyar Sörgyártók Szövetségének tagvállalatai tavaly összesen mintegy 61 milliárd forint adót fizettek be a magyar államnak. A teljes adóbefizetés 56%-át a jövedéki adó tette ki, emellett a sörgyárak többek között 19 milliárd forint ÁFÁ-t, 1,5 milliárd forint környezetvédelmi termékdíjat és 3,8 milliárd forint bérjellegű járulékot és adót juttattak a költségvetésbe.
Ugyanakkor az iparág továbbra is magas szinten elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, ezért mindegyik tagvállalat folyamatosan javítja mutatóit a víz, hőenergia, villamos-energia felhasználás területén, a CO2 kibocsátás tekintetében, valamint a szennyvízterhelés és hulladékkezelés vonatkozásában. Így a sörforgalom fele ma már újratölthető csomagolásban kerül piacra, a fennmaradó rész pedig újrahasznosítható anyagból készül. A környezeti terhelés csökkentése érdekében a Magyar Sörgyártók Szövetsége tovább folytatta a 2010-ben megkezdett, „Minden doboz visszajár” elnevezésű alumíniumdoboz visszagyűjtő rendszer kiépítését, aminek köszönhetően tavaly több mint 100 millió dobozt gyűjtöttek a fogyasztóktól.
A sörgyártók emellett továbbra is aktívan részt vesznek a magyar társadalmi életben: támogatják a helyi közösségeket, segítik konkrét társadalmi problémák megoldását és társadalmi szervezetekkel való együttműködés révén terjesztik jó gyakorlataikat más üzleti szereplők fejlődését is segítve.
A felelőtlen alkoholfogyasztás káros következményeinek megelőzése érdekében a három tagvállalat magas szintű, kereskedelmi kommunikációs tevékenységre kiterjedő önszabályozás mellett kötelezte el magát az Önszabályozó Reklám Testülettel való együttműködés keretében.
A szövetség mindezek mellett 2011-ben tovább folytatta a JÓFEJ (Józan Felelős Járművezető) programot, amely az ittas vezetés veszélyeire kívánja felhívni a figyelmet.
„Az eredmények magukért beszélnek: a nehéz körülmények dacára végre sikerült megállítani a magyar sörpiac visszaesését. 2012-ben hasonlóan sikeres évet szeretnénk zárni, annak ellenére, hogy az iparág továbbra sincs könnyű helyzetben. Bízunk benne, hogy erős stratégiával és széles termékválasztékkal ez a célunk sikerülhet” – nyilatkozta Csikné dr. Kovács Klára, a 3 legnagyobb magyarországi sörgyárat (Borsodi Sörgyár Kft., Dreher Sörgyárak Zrt. és Heineken Hungária Zrt.) tömörítő Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke, a szervezet tagvállalatainak 2011-es teljesítményét összefoglaló éves sajtótájékoztatóján.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Nehéz helyzetben a sertéshúságazat: emelkedő költségek, csökkenő fogyasztás és átalakuló szokások
Évek óta kihívásokkal néz szembe a hazai és az uniós…
Tovább olvasom >Az NGM tájékoztató levélben kéri az embereket, hogy költsenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztató levélben fogja értesíteni az önkéntes…
Tovább olvasom >