Sörszövetség: egyre népszerűbbek a prémium sörök

Bár minimálisan nőtt csak  tavaly az eladott sörmennyiség, de ennél sokkal nagyobb mértékben nőtt a sörszövetség tagjainak bevétele, mert a sörivók a drágább, minőségibb sörök felé fordultak – olvasható a portfolio.hu-n. A Sörszövetség vezetője szerint a gyártók a többletbevételt láthatóan innovációra és termékfejlesztésre költik, ami végső soron további minőségi javulást és növekvő exportképességet eredményez majd a Magyarországon gyártott söröknél.

A tavalyi év során a belföldön értékesített sör mennyisége 1,3 százalékkal nőtt, összesen 6,29 millió hektolitert értékesítettek. Ezen belül ugrásszerűen megnőtt a prémium és a szuperprémium sörök forgalma. Utóbbinak közel 60, előbbinek csaknem 18 százalékkal.

A sörpiaci élénkülés és értéknövekedés egész Európában tapasztalható, így nálunk is. Míg a magyar sörgyárak által belföldön eladott sör mennyisége csak 1,3 százalékkal nőtt, azonban a prémium kategóriák ugrásszerű növekedése miatt a forgalombeli növekedés 14 százalék volt, vagyis fogyasztói szempontból komoly átrendeződés zajlott a piacon: a sörivók a drágább, minőségibb sörök felé fordultak – mondta a Portfolio-nak Kántor Sándor, a Sörszövetség tavaly kinevezett igazgatója.

Az adatok az öt vezető sörgyártó – a Borsodi Sörgyár Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., a Carlsberg Hungary Kft., valamint a Sörszövetség értékeléséhez adatközlésével hozzájáruló Pécsi Sörfőzde Zrt. – adatait tükrözik, de ez gyakorlatilag lefedi az egész hazai gyártást, a kézműves vagy kraft sörök becslések szerint mindössze 1-2 százalékát adják az összfogyasztásnak. A prémium és szuper prémium sörök eladásának robbanásszerű növekedése mellett a középkategóriás termékek eladása csekély mértékben, mintegy 1 százalékkal csökkent, a gazdaságos vagy saját márkás sörökből pedig 8 százalékkal kevesebbet szállítottak a vezető gyártók.

Kántor szerint most egészséges helyzetben van az iparág, termékeinek értékét jól mutatja, hogy a kiskereskedelmi forgalomban a hústermékek után a sör a legnagyobb tétel, amire költenek a fogyasztók. Azonban amíg a sertéshús áfája 2016 januárjában csökkent 27-ről 5 százalékra, a baromfihúsé pedig tavaly január 1-től, addig a sör után még mindig 27 százalékos a teher. „Azt gondolom, hogy ha a felszolgált csapolt sör és minőségi borok áfáját együttesen levinnék öt százalékra, az valódi továbblépés lenne a minőség felé, sokat lendíthetne a vendéglátási szektoron is, hiszen ezt az összeget fejlesztésre lehetne költeni” – mondta a Sörszövetség vezetője, aki szerint a bevételnövekedéséből végső soron a fogyasztók is hasznot húznának, mert a fogyasztói igények növekedése miatt a befolyó pénzt az üzemeltetők visszaforgatnák innovációra, termékfejlesztésre. Romániában például már 2015 óta csak 9 százalék áfa sújtja a csapolt söröket annak érdekében, hogy a vendéglátóhelyek többet fordíthassanak fejlesztésre.

Az európai és a hazai piac fejlődését ugyanakkor nemcsak a prémium termékek felé fordulás mutatja, hanem az alkoholmentes sörök fogyasztásnak növekedése is.

A szervezet „Sör mi több” nevű kezdeményezésének elsődleges célja a csapolt sör népszerűsítése, amely évek óta visszaszorulóban volt a többi kiszereléssel szemben, pedig hordós sör az, amelyik a leggyorsabban eljut a fogyasztó poharába és így a legjobb minőséget biztosítja. „A 2014-ben kezdődött munkának köszönhetően megállt a csapolt sör piaci részesedésének csökkenése, ez a kategória tavaly már stabilan 10 százalékot képviselt a szövetség tagvállalatai által értékesített sör mennyiségéből, forgalma 2018-ban 3,6 százalékkal nőtt. Összehasonlításképpen Angliában 50 százalékos ugyanez a részesedés, de arról a rendszerről tudni kell, hogy ott általában a kocsmák nagy része helyi sörgyárak tulajdonában van, erősebb a kapcsolat a kereskedelmi lánc két végpontja között” – mondta Kántor. (portfolio.hu, Varga Szabolcs)