Sokkal nagyobb GDP-növekedést vár a Kopint-Tárki a korábbi előrejelzéséhez képest

Hét százalék közeli gazdasági növekedésre számít a Kopint-Tárki

A Kopint-Tárki online sajtótájékoztatóján elmondta: a 2021-es növekedés valamennyi összetevőjét jelentős kockázat övezi. Nem tartják valószínűnek a 8,0 százalék feletti növekedést, amit néhány kutatóintézet közzétett.

Hozzátette, 2022-ben változatlanul 5,0 százalék körüli GDP-növekedést várnak.

A tavalyi 3,3 százalékos fogyasztói árindex után idén ennél magasabb, 4,8 százalékos inflációt vár a Kopint-Tárki, ha a nyersanyagok ára tovább emelkedik év végéig, akkor az 5 százalék sem zárható ki – mondta Palócz Éva.

Közölte: az intézet szerint a 3 százalékos célsávba jövőre nem fog visszatérni az infláció. Az alapkamat jövőre legalább 3 százalék lesz. Az ipar és az építőipar termelése növekedni fog a várakozásaik szerint. Bár a havi összevetésű ipari termelési adatok kedvezőtlenek, éves alapon 11 százalékos lehet a bővülés. Az építőipar is érdemben, 10 százalék felett bővülhet idén. Jelezték: a lakásépítés áfakulcsának ismételt leszállítása, valamint a bejelentett otthonteremtési kedvezmények és az új zöldhitel az induló projektek számának jelentős emelkedését eredményezi idővel, ám ennek hatása talán csak jövőre válik láthatóvá. A beruházások terén 7,4 százalékos emelkedést várnak a vezérigazgató ismertetése szerint.

Kitért arra, hogy az államadósság GDP-rátája év végére ismét emelkedik. A 2020-ban ismét 80 százalék fölé emelkedő államadósság finanszírozása is egyre nagyobb finanszírozási terheket ró a költségvetésre a világméretekben emelkedő kamatszintek és hozamelvárások következtében. Az államadósság ráta 2021-ben bizonyosan csökkenni fog, mivel a GDP folyó áras növekedése jócskán meg fogja haladni a 10 százalékot, ennek ellenére az erősen prociklikus fiskális politika mindenképpen átgondolásra szorul. A legfőbb negatív, lefelé irányuló kockázat az intézet szerint a költségvetési kiadások növekedése, további negatív kockázat az uniós források beérkezése körüli bizonytalanság.

Az év további részében a kereseti dinamika némileg tovább fékeződhet, de az éves átlagos index még így is jó eséllyel meghaladja majd a 8 százalékot.
Idén az export és az import vonatkozásában is a két legnagyobb súlyú termékcsoport – gépek-szállítóeszközök és feldolgozott termékek – hajtja a növekedést, összességében közepes ütemű, nagyjából azonos export- és importnövekedésre számít a Kopint-Tárki. Az éves külkereskedelmi többlet a tavalyi 5,6 milliárd euró után az idén 6,5 milliárd euró körül alakulhat. Az éves átlagos forint/euró árfolyam 356 forint lehet az elemzés szerint.
Nagy Katalin, a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta: a világgazdaságban 5 százalék feletti globális növekedés lehet idén, gyorsuló infláció mellett, ami a legnagyobb kockázatot jelenti. Az év eleji dinamika alábbhagy az utolsó hónapokban a járvány újabb hulláma miatt.
Az értékláncok nem álltak helyre, állandó logisztikai-termelési fennakadások vannak, ez az árakat is felfelé nyomja, és nehéz helyzetbe hozza az autóipari ágazatot is. Év végén a monetáris szigorítás első jelei várhatóak – jelezte.
A kelet-európai régió országaiban idén 5 százalék feletti lehet a GDP-növekedés, az idei második negyedévben az első három legnagyobb növekedést mutató ország, amely tavaly a második negyedévben a legnagyobb visszaesést mutatta: Magyarország, Szlovénia, és Horvátország voltak. A jövőben számos kockázat leselkedik a kelet-közép európai tagállamokra. A globális alapanyaghiány további gyárleállásokat okozhat, elsősorban a járműiparban, ahol már készletre sem tudnak termelni a vállalatok. Közben a rendelésállomány többszörösen meghaladja azt a kapacitást, amellyel a termelők rendelkeznek, és a teljesítések is hónapokkal nőttek. Eközben újra munkaerőhiánnyal küzdenek az ágazatok és jelentős béremelkedési hullám is elindult a térségben.

Jövőre az idei 5 százalék feletti növekedési ütem lassulhat, de még így is 4-5 százalék körüli lehet. 2022-ben elsősorban az infláció, másodsorban az adósságprobléma igényel majd kezelést, mindkettő a gazdasági bővülés ütemének mérséklődésével járhat Nagy Katalin szerint. (MTI)