Az idei nyár és ősz sorra döntötte meg a hőségrekordokat, és ezek káros hatásait mára mindannyian a saját bőrünkön érezzük. Míg Magyarországon az aszály miatt sok öntözés nélküli területen gyenge termésátlagok születtek, a Szaharában esőzések okoznak problémákat, amelyek rendhagyó módon ott is károkat idéznek elő.
Minél magasabb a hőmérséklet, annál nagyobb gazdasági veszteségekkel kell szembenéznünk
A klímaváltozás mérséklése nemcsak gazdasági, hanem fizikai kockázatokat is csökkenthet. Az áttörési pontok, vagyis az éghajlati rendszerek olyan változásai, amelyek után már nincs visszaút, egyre közelebb kerülnek. Ahogy a globális átlaghőmérséklet emelkedik, a szélsőséges időjárási események fokozódnak, és komoly gazdasági veszteségeket okoznak. A jelenlegi előrejelzések szerint, ha nem teszünk semmit, 2100-ra a világ hőmérséklete akár 3,5 Celsius-fokkal is emelkedhet az iparosodás előtti szinthez képest, ami drasztikus gazdasági károkkal járhat – tudjuk meg a G7-en megjelent elemzésből, amelyet Fazekas Dóra a Cambridge Econometrics budapesti irodájának ügyvezetője, Simó Márton a Cambridge Econometrics elemzője jegyez.
Az elemzések azt mutatják, hogy a hőmérséklet-emelkedés nem lineáris módon okoz károkat: minél magasabb a hőmérséklet, annál nagyobb gazdasági veszteségekkel kell szembenéznünk. Egyes országok, mint Brazília, India és Szaúd-Arábia, jelentős GDP-visszaesést tapasztalhatnak, míg mások, mint Kanada és Oroszország, akár rövid távú gazdasági előnyöket is élvezhetnek. A 1,5 Celsius-fokos felmelegedésre való korlátozás azonban jelentősen csökkenthetné ezeket a károkat.
Az elemzésekből világosan kiderül: minél hamarabb cselekszünk, annál olcsóbb lesz a klímaváltozás mérséklése. A nem cselekvés a legdrágább megoldás. A kibocsátáscsökkentés és az alkalmazkodás együttesen járulhat hozzá egy fenntarthatóbb jövő megteremtéséhez.
