Sokan most érzik meg a kiszervezés fontosságát
Szinte minden ágazat rosszul járt a válsággal, de a logisztikát különösképp megviselte a gazdasági krízis. Úgy tűnik, a logisztikai cégek mostanában gyakran kénytelenek akár nagy kedvezménnyel is vállalni egy-egy szolgáltatást. Olykor nemcsak azért, hogy életben tartsák az ügyfélkapcsolatot, hanem azért is, hogy életben tartsák magát az ügyfelet.A gazdasági krízis alaposan visszafogta a szektor szárnyalását. Szállításra minden ágazatban szükség van, a forgalom visszaesése pedig értelemszerűen kevesebb szállítást jelent. Ráadásul a logisztikai költségek az elsők között vannak, ha csökkentésről van szó.
– A prognosztizált közel négy százalékos GDP-csökkenés miatt szakértők szerint mintegy nyolc-tíz százalékkal szűkülhet a magyarországi logisztikai piac – mutat rá Nick Murray, a DHL Supply Chain ügyvezető igazgatója. – A pangó külpiaci és hazai kereslet miatt a szegmens tartós lassulással néz szembe. Az ingadozó üzemanyagköltségek és a kiszámíthatatlan keresletváltozás az ellátási láncokra is hatást gyakorol. Ez maximális rugalmasságot követel mind a gyártóktól, mind a logisztikai szolgáltatóktól.
A hazai logisztikai szolgáltatók sajnos sok esetben évekkel vannak lemaradva a nyugat-európai piachoz képest ajánlatadási kultúrájukban, felkészültségükben, és főleg a rugalmasságukban. Hiányzik az innováció. Azonban ügyfeleik más tevékenységeinek rugalmas átvételével (lesz kiszervezés bőven a válságnak köszönhetően), vagy új szolgáltatási termékek kifejlesztésével értékes piaci réseket hódíthatnak meg, és nem kell a tömegszolgáltatások területén a közönséges termékekre jellemző árversenyben „szenvedniük”.
– Mert ezeken az utóbbi területeken igenis komoly árverseny, sőt díjcsökkenés lesz, ez iparági szinten fájdalmas, de nem látok esélyt az elkerülésére – véli dr. Duma László, az Adversum Kft. ügyvezetője, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) elnökségi tagja.
Kölcsönös bizalom
Szinte minden megkérdezett szerint a cégek most logisztikai szolgáltatóik pénzügyi stabilitására ügyelnek, és valamennyien úgy látják, előtérbe kerül a bizalom. Volt olyan szállítmányozó, amelyik visszamenőlegesen volt kénytelen drasztikusan csökkenteni a fuvarköltségeket egyik partnerénél, máskülönben az tönkrement volna. Van, ahol azonban előre gondolkodnak a csökkentéssel, és jövőbeni kapcsolataikat igyekeznek megalapozni vele.
– Egyes partnereinknek nullszaldósan vagy akár deficittel is szállítunk ezekben a hónapokban. Természetesen pontosan meghatározva, hogy milyen időszakról lehet szó. Vannak ugyanis olyan ügyfeleink, akiket nem veszthetünk el a válság miatt – írja le a helyzetet Pesztericz Péter, az elsősorban a csomagküldeményekre specializálódott trans-o-flex értékesítési igazgatója. Azonban a helyzetet kihasználva sikerült új ügyfeleket is szerezniük, hiszen sokan épp most ébrednek rá, hogy a logisztika kiszervezésével költséget takaríthatnak meg.
Kiszervezni vagy visszavenni?
– Nemcsak a saját hatékonyságukat kell jelentősen javítani, hanem a megbízóiknak is segíteni kell tudni ebben – véli Szabó Zoltán, a Ghibli Kft. ügyvezetője, a Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztályának elnöke. – Egyre több gyártó és kereskedőcég fog rájönni arra, hogy egy ilyen kiszámíthatatlan környezetben saját maguknak nem célszerű raktározást, fuvarozást végezniük. Olcsóbb és kockázatmentesebb, ha ezzel a tevékenységgel minőségi szolgáltatást nyújtó logisztikai cégeket bíznak meg, és energiájukat inkább a tevékenységük javítására, illetve az eladásra összpontosítják.
A trans-o-flex az elmúlt időszakban kifejezetten olyan cégeket keresett meg ajánlataival, amelyek eddig saját gépkocsiparkot tartottak fen.
– Olyan ügyfeleket szereztünk meg, amelyeket éveken át hiába „bombáztunk” az ajánlatainkkal – számol be tapasztalatairól Pesztericz Péter. – Korábban az volt a legfőbb érvük a kiszervezés ellen, hogy a saját sofőr nem csak vezet, de pluszszolgáltatásokat is elláthat: egy kicsit részt vehet az értékesítésben, a marketingben vagy a supportban is. Most azonban rájöttek, hogy nem engedhetik meg maguknak a saját flottát.
Természetesen vannak, akik inkább a visszaszervezésben látják a megoldást, de ez jóval ritkább.
– Egy kiszervezett ellátási lánc visszavétele csak és kizárólag az ügyfél stratégiájának változásával magyarázható – mutat rá Nick Murray. – De én inkább arra számítok, hogy azok a cégek, akik eddig nem szervezték ki az említett tevékenységet, a jövőben felülvizsgálják ennek a lehetőségét.
Kitörés fejlesztésekkel
Egy áprilisi felmérés szerint a recesszió átvészelésére a megkérdezett vállalkozások 84 százaléka vezetett be költségcsökkentő intézkedéseket. A takarékoskodás mellett a vállalati folyamatok optimalizálására a cégek 67 százaléka fordított energiát. Az MLBKT tanácsadó tagozatának vezetője, Bóna Krisztián szerint a válságban lehetőség nyílhat arra, hogy a szervezetek áttekintsék működésüket, racionalizálják tevékenységüket, ami hosszabb távon kedvezhet a versenyképességnek. Igaz, sok esetben ezek a lépések önmagukban sajnos nem elegendők a krízis kezeléséhez: jól átgondolt, konzisztens, több tényezőből álló intézkedéscsomagok kialakítására van szükség, amelynek egyik eleme lehet a folyamatok optimalizálása és az innováció.
Új területek meghódításával igyekszik biztosítani magát a trans-o-flex is. A nemzetközi szolgáltatásokat is szeretnék erősíteni (amihez jó alapot ad, hogy az Osztrák Posta által 2007-ben megvásárolt Road Parcel április óta nevében is trans-o-flexként folytatja tevékenységét). Pesztericz Péter szerint nagy lehetőséget jelenthet, hogy teljes körű szolgáltatást kínálnak azoknak a cégeknek, amelyek jelenleg külön szolgáltatóval szállíttatják a kisméretű csomagokat, a raklapnyi árukat és a nemzetközi küldeményeket.
A 2009-es esztendő sorsdöntőnek ígérkezik a vállalkozások életében, a gazdasági recesszió minden cégtől a költséghatékonyság növelését követeli meg. A meglévő operációs folyamatok hatékonyságának növelése mellett a DHL Supply Chain új technológiák bevezetésével törekszik versenyképességének megőrzésére. A 2008 végén indult hangvezérelt komissiózás tesztelésére irányuló projekt a közeljövőben zárul le a DHL üllői mélyfagyasztott raktárában.
– Amennyiben a tesztfolyamat az elvárásoknak megfelelően teljesít, a megoldás azonnal kiterjeszthető lesz a hőmérsékletileg nem szabályozott raktárakra is – mutatta be a DHL egy innovatív lépését Nick Murray.
Speciális terület a haszongépjármű-bérlés
Bár az egész logisztikai-fuvarozási ágazatot megrázta a válság, vannak olyan területek, ahol a hátrányból sikerült előnyt kovácsolni. Mint Kovács György, a Katedra Mix Kft. ügyvezetője elmondta, a nehéz gazdasági helyzetben kétszer is meggondolják a cégek, hogy belevágjanak-e egy haszongépjármű-vásárlásba vagy -lízingbe. Ilyenkor kerül előtérbe a gépjárműbérlés. Cégük kifejezetten kisteherautók bérbeadására szakosodott, ami szintén előnyt jelenthet, hiszen a megrendelők ilyenkor jobban odafigyelnek arra, hogy ne kihasználatlanul, félig töltött – ám nagyobb fogyasztású – autókkal szállítsák áruikat.
Ungi Péter, az Iveco teherautókra szakosodott Levantex Kft. bérautó-üzletág vezetője szerint is elsősorban a nagy teherbírású, de még C-kategóriás jogosítvánnyal vezethető, 12-18 tonnás járműveket keresik. Véleménye szerint két ellentétes hatás figyelhető meg bérautópiacon:
– Magyarországon, mint ahogy az egész EU-ban, a bérautós szektor forgalma az elmúlt fél évben húsz százalékkal csökkent. Az eladott új autók esetében a cégek most inkább bérelnek, mintsem vesznek, mert a többségnek a kiesett fuvarok miatt nincs pénze. Aki venne járművet, az a magas kamat, a nehezebb hitelhez jutás, illetve a bizonytalan euróárfolyam miatt nem tud vásárolni.
Van azonban, amikor nem csak az autót, de mondjuk a mobillal felszerelt sofőrt is bérbe lehet venni. A Direkt Fuvar Kft. számos autója például Budapesten végez házhoz szállítást adott cégeknek, amelyeknek sokkal jobban megéri így, mintha gyűjtőfuvarral terítenék az árut – tudtuk meg Mikus Péter ügyvezető igazgatótól.
Látszik az alagút vége?
A vélemények erősen megoszlanak: a szállítmányozási díjak stagnálásából egyesek fellendülésre számítanak, míg más szakértők szerint a 2009-es év a recesszió mélypontja lesz.
– A gazdaságpolitika területét is bizonytalanság övezi, ugyanakkor bizakodóak vagyunk a 2010-es fellendülés lehetőségével kapcsolatban – mondja Nick Murray.
És mi lesz a recesszió után? A kiskereskedelem alighanem fontosabb pozícióba kerül a logisztikán belül, mint volt. Sokan úgy vélik, egy esetleges fellendülés alkalmával a leggyorsabban magához térő szektorok vezető trendjei határozzák majd meg a logisztikai piac helyzetét.
– A válság kapcsán mindenki csak az árnyoldalakról beszélt, úgy érzem, hogy itt az ideje a lehetőségekről is beszélni, amely a logisztikán túl számos iparágban jelen lesz – figyelmeztet a válságból kovácsolható előnyökre Duma László. – Egyértelműen „a leggyorsabb túlélése” nevű gazdasági jelenséget éljük meg, azaz azok a cégek, amelyek gyorsan és határozottan reagálnak (például hatékonyságnövelés, szerkezet-, szervezeti átalakítás stb. formájában), azok megerősödve jöhetnek ki ebből a helyzetből.
Zubreczki Dávid
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Éles árverseny és kihívások a magyar élelmiszeriparban
A magyar élelmiszerpiacon komoly árverseny alakult ki, mivel a forgalom…
Tovább olvasom >A magyar vásárlók stresszmentes karácsonyt szeretnének: online előre vásárolnak és 100 000 forint felett költenek ajándékokra
A magyarok idén több mint 100 000 forintot terveznek karácsonyi…
Tovább olvasom >Visszaesett az élelmiszerár-emelkedés, nem várható jelentős drágulás év végéig
Az elmúlt két évben meredek élelmiszerár-emelkedést tapasztaltak a fogyasztók Magyarországon,…
Tovább olvasom >