Sok vállalkozás nincs tudatában, hogy innovációt valósít meg

A társaság által létrehozott Innovációs Piactéren hozzáférhető szolgáltatáscsomag abban segíti a cégeket, hogy kiemelkedő kutatás-fejlesztési tevékenységükkel új hazai és nemzetközi piacot találjanak a termékeiknek. A piactérre támaszkodva már több mint ötven kkv egyengeti saját innovációja útját, és száznál is több innovációmenedzsment és iparjogvédelmi igény merült fel. A munkában az iLex partnere a Tungsram, a Budapesti Corvinus Egyetem és több mint tíz innovációfejlesztéssel foglalkozó cég.

Magyarországon mindössze 1500 cég esett át kutatás-fejlesztési minősítésen, nem csoda, ha az erre elkülönített 70 milliárd forintos adókedvezmény-keret kihasználtsága 10 százalék alatti – mutatott rá Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke. A hivatal eddig mintegy 1700 innovatív projektet vizsgált, ebből azonban csak 357 hasznosult (21 százalék), miközben az uniós arány 40-42 százalék.

Pomázi Gyula felhívta a figyelmet: egy cég értékét egyre inkább meghatározza a benne lévő szellemi vagyon, amelynek nagysága az immateriális javak között számszerűsíthető, de amely sok hazai vállalatnál meg sem jelenik, vagy nem az értékükhöz mérten.

Ebből adódott, hogy egy összességében hasonló paraméterekkel rendelkező magyarországi és lengyelországi tejipari vállalat tőkepiaci értékének aránya 1:3 lett egy vizsgálat szerint. A lengyelországi cégek szellemi tulajdonban megjelenő értékének a figyelembevételével magyarázható az is, hogy a térségbe érkező pénzek 70 százaléka Lengyelországban landol.

A termékek szabadalmi oltalom alá helyezése kapcsán Pomázi Gyula kiemelte: miközben kedvező, hogy az 1745 hazai orvosieszköz-gyártó 70 százalékának már van saját terméke, és e termékek 70 százaléka – tehát az összesnek mintegy a fele – külföldre kerül, viszont csak 7 százalékuk van levédve.

Azt, hogy bőven van javítanivaló a magyarországi innovációk sorsán, a rendezvényen elhangzottak szerint jól példázza az a 2014–2016-os adatokon alapuló uniós felmérés is, amely szerint, bár Magyarország a tagországok közül a hetedik legjobb helyen áll a kkv-kben rejlő innovációs lehetőségek terén, de a negyedik legrosszabb az innovációk hasznosulása szempontjából. (vg.hu)