Sok múlik az adótörvényen és a költségvetésen

A külső kereslet növekedési üteme az ideihez képest lassul, miközben a belföldi kereslet csak lassan élénkül. A növekedés a 2010. évi egy százalék után 2011-ben 2,5 százalék körüli, export- és beruházásorientált lesz. Az államháztartás hiánya három százalék körülire csökken. A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a 2011. évi gazdasági növekedés feltételei a korábban gondoltnál valamivel rosszabbak.

Jövőre az EU-források bővülnek, azonban az állami döntéshozatal lelassul. A hazai gazdasági szereplők ugyan a korábbinál sokkal optimistábbak, a válságot túlélő cégek pénzügyi helyzete stabilizálódik, de az elkerülhetetlen költségvetési szigor az állami kereslet alakulását, a túlzott méretű pénzintézeti különadó és a romló hitelportfólió a bankok hitelezési aktivitását korlátozza. A fogyasztói kereslet szinte stagnál – igaz, négyévnyi visszaesés után már a szerény emelkedés is nagy változás –, az üzleti beruházások főleg néhány exportorientált céghez kapcsolódóak. Az exportvezérelt ipar 2011-ben is a magyar gazdaság húzóágazata lesz. Az építőipari termelés sokévi visszaesés után négy százalék körüli ütemben növekszik. A kiskereskedelmi forgalom az idei három százalékos csökkenés után egy százalék körüli mértékben emelkedik, de a hiteligényes, drágább tartós fogyasztási cikkeké inkább csak stagnál. A szállításban és az idegenforgalomban továbbra is a külföldi kereslet lesz a dinamikusabb, de 2011-ben a belföldi sem csökken tovább.

A keresetek 2011. évi alakulása jelentősen függ a kormány által bejelentett egykulcsos, családi adózás tényleges tartalmától és ütemezésétől. A reálkeresetek várhatóan három százalékkal emelkednek (a négy százalék után). A nyugdíjak csak az inflációt követik, s feltehetőleg a családtámogatások is csak megőrzik reálértéküket. A foglalkoztatás nem bővül. Így a reáljövedelem a reálbéreknél ismét kevésbé, mintegy 1,5 százalékkal emelkedik. A nemzetközi piacok által jól fogadott 2011. évi költségvetés és az egyensúly melletti hosszabb távú elkötelezettséget is demonstráló konvergenciaprogram esetén lassan erősödni kezdhet az ország, s ezzel a forint iránti bizalom. Az árfolyam éves átlagban 270 forint/euró körül lesz (hasonlóan az idei I. félévihez).