Sok magyar tulajdonú bolt is bajba kerül az árréstop egymilliárdos határa miatt

A kormány által február végén bevezetett rendelet azokat a cégeket kötelezi az alapvető élelmiszerek árrésének maximalizálására, amelyek 2023-as árbevétele meghaladta az egymilliárd forintot. A cél az infláció fékezése – a gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a szabályozás épp a legkiszolgáltatottabb hazai boltokat érinti hátrányosan.

Néhány millió forint dönt sorsokról

A jánoshalmai Hendrosz Kft. példája jól szemlélteti a probléma lényegét: az egymilliárdos határt mindössze 7,29 millió forinttal lépték túl – mégis alkalmazniuk kell az árrésstopot. Eközben egy budapesti Spar-partner üzlet, amelynek forgalma alig maradt el ettől, mentesül a kötelezettség alól.

A szabály tehát önkényesnek tűnik, ráadásul aránytalan terheket ró azokra a kereskedőkre, akik sok esetben több évtizedes munkával építették fel üzlethálózatukat. A Hendrosz Kft. vezetője szerint boltzár is elképzelhető, miközben a város lakossága folyamatosan csökken, a költségek pedig az egekben – az energiaáraktól a járulékokig.

Kis boltok, nagy bajban

A becslések szerint 160–180 cég esik a szabályozás alá, többségük hazai tulajdonú, vidéki kiskereskedő, amely valamelyik nagy lánc franchise-partnereként működik. Ezekben az üzletekben jellemzően a teljes forgalom 40–50%-át adják azok az alapvető termékek (pl. tej, cukor, kenyér), amelyekre a 10%-os árrésplafon vonatkozik.

Mivel eddig ezeken a termékeken jellemzően 30–50% közötti árrést realizáltak, a mostani korlátozás egyes szereplőknél ellehetetleníti a nyereséges működést. A cégek zöme nem tudja még, hogyan reagáljon: felmerült az üzletek szétválasztása, a raktárkapacitás bővítése, a készletgazdálkodás újragondolása – de egyik sem kínál biztos menekülőutat.

„Ha nincs árrés, nincs bolt”

A legtöbb érintett vállalkozó abban egyetért: a veszteséget csak úgy lehet valamennyire ellensúlyozni, ha más termékek ára emelkedik. Ez azonban szembemegy a kormány szándékaival, amely kifejezetten tiltotta az ilyen „kompenzációs” áremeléseket, és kilátásba helyezte, hogy ellenőrzéseket, sőt szankciókat vezet be.

Egy hajdúsági boltvezető így fogalmazott:
„Vagy kitermeljük az árrésből az üzemeltetés költségeit, a béreket, az adókat, a rezsit – vagy be kell zárni az ajtót.”

Piaci torzulás és elvándorló vásárlók

Bár a szabályozás csak néhány száz céget érint közvetlenül, a hatása ennél jóval szélesebb körű lehet. Sok franchise üzletnél a központi árképzés kötelező, így a lánc elvárásai miatt akkor is csökkenteni kell az árakat, ha a vállalkozás maga nem tartozna a rendelet hatálya alá.

A versenyhelyzet miatt a nem érintett boltok is kénytelenek lehetnek árcsökkentésre, hogy megtartsák vásárlóikat – ami hosszabb távon még nagyobb veszteségekhez vezethet. A vásárlók nem csak az olcsóbb termékeket, hanem a teljes bevásárlást is átterelhetik az árrésstopos konkurenciához.

A hatás lehet ideiglenes – vagy nem

A kormányzat azt ígérte, hogy a szabályozás legfeljebb két és fél hónapig marad érvényben, de a boltosok nem hisznek a gyors visszavonásban. A korábbi árstopok is hónapokkal tovább húzódtak a tervezettnél, így sok kereskedő attól tart, hogy ez a beavatkozás is meghosszabbodik – akár a 2026-os választásokig.

A kereskedők közül többen megfogalmazták: ha az intézkedés célja a társadalmi tehercsökkentés, akkor a határértéket feljebb is lehetett volna húzni. Az érintett vállalatok kétharmadának hárommilliárd forint alatti az árbevétele, piaci részesedésük pedig csupán 3 százalék – vagyis mentesítésük jelentős társadalmi költség nélkül megvalósítható lett volna.