Sok magyar gazda elavult megoldásokat alkalmaz a termény tárolására

50 milliárdos keretig lehet pályázni a tárolók fejlesztésére

A szántóföldi növénytermesztés technológiai színvonalának emelése érdekében kifejezetten fontos kérdés a megtermelt és betakarított termények szakszerű tisztítása, tárolása és szárítása. Augusztus 2-a óta lehet pályázni a Vidékfejlesztési Program keretén belül a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére 50 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett pályázaton, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt.

Vincze Bálint, a Hevesgép Kft. általános igazgató helyettese elmondta, hogy a vállalat forgalma alapvetően két forrásból származnak: a bevétel egyik felét adó francia export rendben volt, nem csökkentek a megrendeléseik, a hazai vevőkör viszont visszaesett kissé. A szakember ugyanakkor bizakodó volt, hiszen jönnek a pályázatok, és ezeknek köszönhetően a jövő évre várhatóan fel fog lendülni a forgalom. Az idei évvel kapcsolatban Vincze Bálint beszélt arról, hogy a megnövekedett alapanyagárak miatt a gyártási oldalon vannak problémák, így ők például árajánlat adásakor nem mernek nagyobb határidőket adni, mert nincs rá garancia, hogy nem drágulnak tovább az alapanyagok. De az importált kereskedelmi áruk tekintetében is vannak gondok, mert például az olaszoknál csúnyán megnőtt az átfutási idő a rendelt dolgok visszaigazolását illetően. Ami a magyarokra jellemző gabona- és takarmánytárolási trendeket illeti, a szakember kifejtette, hogy a Hevesgép Kft. vevőköre leginkább olyan gazdákból áll, akik, ha a szomszédjuknál láttak valami jó és jól működő technológiát, akkor ők is beruháznak rá. A hevesi vállalat igazgatóhelyettese szerint egészen sok ügyfél érkezett már hozzájuk ilyen módon. Vincze Bálint úgy látja, hogy a magyarok hajlandóak haladni a korral és korszerű technológiákat alkalmazni.

A gödöllői székhelyű, száraz, gabonaalapú takarmányok kezelésével, így – egyebek mellett – a gabonaszárítással és tárolással is foglalkozó MJF Kft. egyelőre várja, hogy megjelenjenek a gabona- és takarmánytárolásra vonatkozó pályázatok. Molnár János, aki a vállalatnál a tervezésért és az értékesítésért felel, az Agrárszektornak elmondta, hogy idén kicsit gyengébb volt a forgalmuk, de nagy lelkesedéssel várják, hogy kijöjjenek az új pályázatok. Az szakember elismerte, hogy az alapanyagárak emelkedése miatt drágábbak lettek az általuk forgalmazott gépek és berendezések, és hogy kérdéses, hogy ezt hogyan fogják bírni a termelők. Molnár János kitért arra is, hogy a pályázatok megjelenésével előfordulhat, hogy alig győzik majd a munkát. Mert egyébként nemcsak Magyarországra, de egész Európára jellemző, hogy vannak olyan időszakok, amikor a hasonló profilú cégek szűkében vannak a megrendeléseknek, és vannak olyanok is, amikor ki se látszanak a munkából. Az MJF Kft. tervezésért és értékesítésért felelős vezetője szerint ez több évtizede megy már így, de senkinek se jó igazából. Arra a kérdésre, hogy mi jellemző a magyarokra gabona- és takarmánytárolás szempontjából, a szakember úgy nyilatkozott, hogy a növénytermesztéssel foglalkozók, a „gabonások” el vannak kényeztetve a mezőgazdaságon belül, mert ott nem rosszak az árak, és van pénz a korszerűsítésre, fejlesztésre. Az állattenyésztési ágazat szereplői viszont maguktól nem tudnak fejleszteni, csak akkor, ha kiírnak nekik egy pályázatot. Molnár János úgy látja, hogy Európában az állattenyésztők támogatásból kénytelenek fejleszteni, és nagyon sokszor nem a gazda dönti el, hogy mit akar vásárolni, hanem a pályázati lehetőségek mutatják meg, mire kap lehetőséget.

A bajai Kal-System Kft. egyik ügyvezetője, Kalmár József szerint a 2021-es év erősen hullámzó eredményeket mutat eddig. A termelők közül a saját földdel rendelkező, növénytermesztéssel foglalkozók könnyebb helyzetben vannak, az állattenyésztők számára viszont komoly nehézséget jelent a takarmányok drágulása. Az ügyvezető elmondta, hogy ha az élőállatok és az előállított termékek árai nem fogják tudni követni az alapanyag-árak emelkedését, abból óriási problémák lesznek. Kalmár József azt tapasztalta, hogy az alapanyagok árai mindenütt, így náluk is nagyon megemelkedtek, vannak olyan technológiák, amelyek az év eleje óta 50-70%-kal is megdrágultak, és nagyon nem biztos, hogy ezt a drágulást minden termelő meg tudja fizetni. A szakember kifejtette, hogy a takarmánytárolók terén sok fejlesztenivaló van még, de ezekre több pályázat is indult, komoly források vannak. Kalmár József úgy látja, hogy a magyarok a gabona- és takarmánytárolás terén le vannak maradva az uniós átlaghoz képest, de az országban óriási különbségek figyelhetőek meg ezen a téren is: vannak, ahol modern és korszerű technológiák vannak, és vannak olyan helyek, ahol annyira elavultak a módszerek és megoldások, hogy már nem versenyképesek. Az ügyvezető elmondta, olyan idők vannak most, hogy folyamatosan írják ki a pályázatokat, de az önerő sokak számára túl magas lehet, és emiatt nem fognak tudni érdemben pályázni. Kalmár József nem kertelt, szerinte akik a következő időszakban nem tudnak fejleszteni, azok el fognak hullani.

Összegzésül elmondható, hogy a gabona- és takarmánytárolás terén vannak még olyan hiányosságok hazánkban, amelyek pótlásra várnak, de az ágazat szereplői szerint a magyar termelők egyértelműen a fejlesztés és a korszerűsítés oldalán állnak, és előszeretettel „másolják le” a másoknál látott jó megoldásokat. A gabona- és takarmánytárolók építésének és fejlesztésének azonban komoly gátja lehet az alapanyagok megdrágulása, vagy az, hogy nem rendelkezik mindenki a pályázatokban a támogatás elnyeréséhez meghatározott önrésszel. Az Agrárszektor által megkérdezett szakemberek azonban bizakodóak, ám azt is jelezték, hogy aki most nem korszerűsíti a tárolókapacitásait, az később olyan versenyhátrányba kerülhet, ami akár a gazdálkodói tevékenység feladásához is vezethet. (agrarszektor.hu, Szedlák Levente)