Soha nem volt még ilyen magas az élelmiszerinfláció, mint most

Több termék is 100 százalékkal drágult

A G7 három éve gyűjti és írja össze minden hónap végén 42 alapvető élelmiszer árát, ez alapján a fogyasztói kosaruk egy éve még 16-17 ezer forint volt, most ugyanazokért a termékekért 25-29 ezer forintot kell fizetni. Ők az élelmiszerekre vonatkozó éves inflációt bőven 50 százalék fölé mérték. Például a legolcsóbb félbarna kenyér most 600 forint, egy éve ugyanez a kenyér 300 volt. Az éves kenyérinfláció tehát a G7 felmérése szerint 100 százalékos.

Ezzel az élelmiszerárinflációval kimondható, hogy soha, de tényleg soha nem volt még ilyen magas élelmiszer-infláció Magyarországon, mint most. Még a Bokros-csomag idején keletkező csúcsokat is megdöntöttük. A szakértők azt mondják, utoljára a pengőkorszak végén kirobbant hiperinfláció idején lehetett ennél magasabb inflációt tapasztalni. Vagy amikor 1976-ban 30 százalékkal megemelték a hús árát, majd ezt követően ért véget a 3,60-as kenyér kora is.

Szalay-Berzeviczy Attila szerint az infláció részben gazdasági eredetű és hátterű, részben pedig pszichológiai: a vásárlói és fogyasztói pszichológián alapul. A szakember szerint a jövő egyik óriási kérdése az, hogy hogyan reagálnak majd a fogyasztók, és hogyan reagálnak a munkavállalók a munkaadóik irányába. Az egyik nagy kérdés az, hogy lesz-e ár-bér spirál és az mekkora kárt fog okozni. A kérdés az, hogy meddig tudjuk ezt a rettentően magas kamatkörnyezetet megengedni magunknak a forint védelmében, és ami egy nagy ismeretlen: az az energiaáraknak a viselkedése, most ugyanis mind a gáz, mind az olaj ára háború előtti.

Magyarország el van adósodva

Petschnig Mária Zita hozzátette, az idei év egyik legrosszabb forgatókönyve az lenne, ha 4-5 csökkenés következne be a fogyasztásban. Ez azt jelentené, hogy ez a csökkenés már megközelítené a Bokros csomag idején elszenvedett életszínvonalromlást. Vértes András azt mondja, hogy nagyon jelentős összegekkel vagyunk eladósodva, nem csak az Európai Uniónak, hanem másoknak is. Mivel a magyar gazdaság forráshiányos, ezért ezt a forráshiányt, ha nem az uniós pénzek tömik be, akkor valahonnan pótolni kell.

A kormány a piacokon felvett hiteleket részesíti előnyben, amelyeknek a kamatai ugyan magasabbak, de szabadon felhasználhatók. Így viszont az adósságon belül megnő a deviza arány, és ha nő a deviza arány, az kockázatosabbá teszi az adósság törlesztést. Hiszen, ha forintban van az adósság, forintban mindig fizetőképes marad az állam, mert forintot korlátlanul képes kibocsátani, devizát viszont nem.

„A GKI-nak az elemzései azt mutatják, hogy komoly probléma lehet abból, hogy a magyar gazdaság az elkövetkezendő években nem tud új pénzhez kerülni, most az európai uniós pénzeket leszámítva, de nem tudunk a többi területen, és ennek az lesz a következménye, hogy jelentősen lelassul a magyar gazdaság növekedése, igazából a mi számításaink azt mutatják, hogy az elkövetkező 1-2 évben még mínusz körül leszünk. 00:24:50- Ez nekünk nagyon fájni fog”

– magyarázta a szakértő.