Soha nem volt még ilyen magas az élelmiszerinfláció, mint most
Magyarországon olyan ütemben drágultak az élelmiszerek, hogy felkerültünk a Világbank top10-es listájára. Nálunk az ötödik legmagasabb az élelmiszer reálindex. Olyan országok mögött, mint Irán, Libanon, Zimbabwe vagy épp Ruanda – az ATV Heti naplója a G7-et is idézi.

Több termék is 100 százalékkal drágult
A G7 három éve gyűjti és írja össze minden hónap végén 42 alapvető élelmiszer árát, ez alapján a fogyasztói kosaruk egy éve még 16-17 ezer forint volt, most ugyanazokért a termékekért 25-29 ezer forintot kell fizetni. Ők az élelmiszerekre vonatkozó éves inflációt bőven 50 százalék fölé mérték. Például a legolcsóbb félbarna kenyér most 600 forint, egy éve ugyanez a kenyér 300 volt. Az éves kenyérinfláció tehát a G7 felmérése szerint 100 százalékos.
Ezzel az élelmiszerárinflációval kimondható, hogy soha, de tényleg soha nem volt még ilyen magas élelmiszer-infláció Magyarországon, mint most. Még a Bokros-csomag idején keletkező csúcsokat is megdöntöttük. A szakértők azt mondják, utoljára a pengőkorszak végén kirobbant hiperinfláció idején lehetett ennél magasabb inflációt tapasztalni. Vagy amikor 1976-ban 30 százalékkal megemelték a hús árát, majd ezt követően ért véget a 3,60-as kenyér kora is.
Szalay-Berzeviczy Attila szerint az infláció részben gazdasági eredetű és hátterű, részben pedig pszichológiai: a vásárlói és fogyasztói pszichológián alapul. A szakember szerint a jövő egyik óriási kérdése az, hogy hogyan reagálnak majd a fogyasztók, és hogyan reagálnak a munkavállalók a munkaadóik irányába. Az egyik nagy kérdés az, hogy lesz-e ár-bér spirál és az mekkora kárt fog okozni. A kérdés az, hogy meddig tudjuk ezt a rettentően magas kamatkörnyezetet megengedni magunknak a forint védelmében, és ami egy nagy ismeretlen: az az energiaáraknak a viselkedése, most ugyanis mind a gáz, mind az olaj ára háború előtti.
Magyarország el van adósodva
Petschnig Mária Zita hozzátette, az idei év egyik legrosszabb forgatókönyve az lenne, ha 4-5 csökkenés következne be a fogyasztásban. Ez azt jelentené, hogy ez a csökkenés már megközelítené a Bokros csomag idején elszenvedett életszínvonalromlást. Vértes András azt mondja, hogy nagyon jelentős összegekkel vagyunk eladósodva, nem csak az Európai Uniónak, hanem másoknak is. Mivel a magyar gazdaság forráshiányos, ezért ezt a forráshiányt, ha nem az uniós pénzek tömik be, akkor valahonnan pótolni kell.
A kormány a piacokon felvett hiteleket részesíti előnyben, amelyeknek a kamatai ugyan magasabbak, de szabadon felhasználhatók. Így viszont az adósságon belül megnő a deviza arány, és ha nő a deviza arány, az kockázatosabbá teszi az adósság törlesztést. Hiszen, ha forintban van az adósság, forintban mindig fizetőképes marad az állam, mert forintot korlátlanul képes kibocsátani, devizát viszont nem.
„A GKI-nak az elemzései azt mutatják, hogy komoly probléma lehet abból, hogy a magyar gazdaság az elkövetkezendő években nem tud új pénzhez kerülni, most az európai uniós pénzeket leszámítva, de nem tudunk a többi területen, és ennek az lesz a következménye, hogy jelentősen lelassul a magyar gazdaság növekedése, igazából a mi számításaink azt mutatják, hogy az elkövetkező 1-2 évben még mínusz körül leszünk. 00:24:50- Ez nekünk nagyon fájni fog”
– magyarázta a szakértő.
Kapcsolódó cikkeink
Gyorsuló infláció Magyarországon: brutális élelmiszerdrágulás és kérdéses hatékonyságú intézkedések
2025 februárjában ismét gyorsult az infláció Magyarországon: a fogyasztói árak…
Tovább olvasom >Elemző az M1-en: ez az árképzés pofátlan a multik részéről
Az élelmiszerkereskedő cégek számára hatalmas extraprofitot jelentő élelmiszer-árképzést ésszerű keretek…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert az árrés-korlátozás komoly ellenőrzését ígéri
Megvédjük a családokat és a nyugdíjasokat, meg fogjuk akadályozni az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >