Shein: állandó boltokkal lép be Franciaországba – ellenállásba ütközve

Új stratégia: a pop-up után állandó üzletek

A Shein eddig világszerte szezonális pop-up boltokkal kísérletezett – legutóbb Londonban –, most azonban első ízben állandó üzleteket nyit. Az első bolt november elején a párizsi BHV áruház hatodik emeletén várja a vásárlókat, később pedig Dijonban, Grenoble-ban, Reimsben, Limoges-ban és Angers-ban is megjelennek az SGM által üzemeltetett, Galeries Lafayette név alatt futó áruházakban.

Frédéric Merlin, az SGM elnöke szerint a Shein főként a fiatal, árérzékeny vásárlókat vonzza majd, akik különösen a kisebb városokban keresnek elérhető árú divattermékeket. Donald Tang, a Shein ügyvezető elnöke kiemelte: a márka vidéken is nagy népszerűségnek örvend.

Tiltakozás a francia piacon

A Galeries Lafayette azonban jelezte: ellenzi a Shein üzleteinek megnyitását, mivel az sérti a franchise-megállapodást, és jogi úton próbálja a lépést megakadályozni.

A politikai és szakmai ellenállás sem új jelenség: francia képviselők olyan törvényjavaslatot készítettek elő, amely megtiltaná a fast fashion reklámozását, gyakorlatilag ellehetetlenítve a Shein hirdetéseit. Yann Rivoallan, a Fédération Francaise du Pret-a-Porter vezetője szerint a Shein „eldobható termékeivel” súlyos károkat okoz a hazai divatpiacon.

A francia fast fashion szektor egyébként is nyomás alatt áll: a Zara és a H&M mellett több hazai márka, köztük a Jennyfer és a NafNaf is fizetésképtelenségi eljárás alá került 2025-ben.

Kína–Európa tengelyen épített modell

A Shein üzleti modelljének kulcsa a közvetlen kínai szállítás. Az alacsony árakat a vámmentességi szabályok kihasználása és a minimális készletfelhalmozás teszi lehetővé. Ez a struktúra ugyan gyorsan reagál a divattrendekre, de egyre erősebb kritikát vált ki a fenntarthatóság, a munkakörülmények és a piaci torzítások miatt.

A Shein franciaországi terjeszkedése ráirányítja a figyelmet az online és offline kereskedelem közötti határvonal elmosódására. Az alacsony árakra épülő modell közvetlen versenyt teremt a hagyományos kiskereskedőkkel, miközben a politikai és szabályozási környezet egyre inkább a fast fashion visszaszorítására törekszik.