Sertésből hamarosan önellátó lehet Kína
Nem túl jó hír a németeknek, ezzel együtt a német árakhoz igazodó magyar sertéspiaci szereplőknek sem, hogy Kínában évente 4-7 millióval nő a kibocsátott sertések száma – olvasható az agrarszektor.hu-n. A tempó ugyan szelídülni fog, az önellátás azonban reális közelségbe került Kínában. Ez a piac eddig több mint egymillió tonna sertéshúst vett fel Európából.
Az előzetes számítások szerint az USDA 2018-ra 45 milliós sertésállományt prognosztizál Kínában. Ez 2,3 százalékos növekedést jelent 2017-hez képest. Tavalyhoz mérten a malac- és sertésárak is csökkentek az országban, vagyis a kínálat ismét stabilizálódott. Ágazati felmérések alapján 2017 volt az első olyan év Kína történetében, amikor kisüzemi-háztáji tartásban kevesebb volt a sertéslétszám, mint a nagyüzemekben. Az ágazat átrendeződésének köszönhetően nőtt a termelékenység. Az állomány genetikai minősége javult, ami meglátszik a választott malacok számán is. A kormányzat támogatja a szektor vertikáklis integrációját is, ami az üzemek számára jobb hozzáférést biztosít a kivaló takarmányokhoz és az értékesítést segítő marketinghez.
Kína legnagyobb sertéselőállítója, a Wen vállalat egy év alatt 19 millió sertést bocsát a piacra. A második legnagyobb, a MuYuan, tavaly már több mint 7 millió disznót állított elő, egyetlen év alatt 4 millió darabbal tudta növelni a kibocsátását. Idén ez a vállalat már 11-14 millió közé teszi az értékesített sertések számát, azaz éves szinten 4-7 millió darabbal képes növelni a termelőkapacitását. Az USDA azonban nem tart attól, hogy ez a kibocsátási lendület megmarad, ennek oka a sertésárak gyors csökkenése. Az amerikai agrárminisztérium hozzáteszi: a környzeti károk fokozódása és a rendelkezésre álló földterület csökkenése is lassítja a növekedési tempót. Az átvételi árak mérséklődése azonban a kisüzemek haszonkulcsának elolvadását jelenti, ami fokozatos lemorzsolódásukhoz vezet, azaz a nagyüzemi technológia gyors terjedése várható az ágazatban.
Kína sertéshúsinmportja 2018-ban várhatóan 7 százalékkal mintegy 1,5 millió tonnára csökken. Ez elsősorban feldolgozott termékeket jelent, például sonkát, kolbászféleségeket, főként Németországból. Az EU egész importált mennyiségét tekintve az unióból származik a Kínába érkező sertéshús kétharmada. Az exportál mennyiség viszont 220 ezer tonnára emelkedik, köszönhetően az alacsony kínai áraknak. Az ázsia ország sertéshús-kivitelének több mint fele Hongkongban talál vevőre. (agrarszektor.hu, Gönczi Krisztina)
Kapcsolódó cikkeink
Komoly tárgyalások zajlanak a vámháború lezárásáról
Csak őszinte szándékkal lehet tárgyalni – így reagált a kínai…
Tovább olvasom >Drasztikus drágulás a Temun és a Sheinen: Trump vámháborúja érezteti hatását
Április 25-től érezhetően megdrágultak a kínai Temu és Shein platformokon…
Tovább olvasom >Kína adó-visszatérítési könnyítéssel élénkítené a belföldi fogyasztást
Kína újabb lépést tett a gyenge belföldi kereslet élénkítése érdekében:…
Tovább olvasom >További cikkeink
Nagy Márton: árréskorlátozást vezetne be a kormány a háztartási cikkeket árusító boltokra
A kormány szerdán tárgyalhatja, csütörtökön pedig várhatóan elfogadhatja azt az…
Tovább olvasom >Drágább Barbie, soványabb Heinz – Trump vámjai átrajzolják a globális fogyasztói piacot
Donald Trump vámpolitikájának hatása egyre több iparágat érint: játékgyártók, autóipari…
Tovább olvasom >Csaknem 20 százalékkal olcsóbb élelmiszerek? A kormány elégedett az árréscsökkentés eredmnyeivel
„Egyre több terméket lehet olcsóbban megvásárolni az árréscsökkentésnek köszönhetően, az…
Tovább olvasom >