Sertéságazat 2025 első félév: bővülő vágások, szűkülő magyar export

Uniós trendek, hazai dinamika

Az Európai Unióban 2025 első felében a sertésvágások tömege 3,5 százalékkal, darabszáma 1,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A nagyobb tömegbővülés arra utal, hogy nőtt az átlagos vágósúly, ami javuló termelési hatékonyságot jelez. Magyarországon a vágási tömeg 5 százalékkal, a darabszám 3,6 százalékkal bővült – a hazai teljesítmény tehát a régiós mezőnyben is élénknek számít.

Miközben az EU exportja összességében szinten maradt, a magyar kivitel 8,5 százalékkal csökkent. Hollósy Tibor, a Kometa 99 Zrt. ügyvezető-helyettese szerint a visszaesés elsődleges oka nem versenyképességi, hanem állategészségügyi: a ragadós száj- és körömfájás, illetve az afrikai sertéspestis miatt több harmadik ország – például Japán, Dél-Korea és Vietnám – átmenetileg lezárta piacait a magyar termékek előtt. Az EU-n belüli értékesítés stabil maradt, részben kompenzálva a kiesést, de a szektor jövője szempontjából meghatározó az ázsiai relációk mielőbbi helyreállítása.

Biosecurity és állatjólét: költségből versenyelőny

A hazai vágóhidak fókuszában az állategészségügyi kockázatok minimalizálása és az állatjóléti protokollok szigorítása áll. A Kometa gyakorlata jól mutatja az iparági sztenderdek szintjét: a beérkező szállítmányok eredetellenőrzése már telepre érkezés előtt megtörténik, belépéskor kötelező a teljes jármű- és kerékfertőtlenítés, a rakodást szigorú ellenőrzés kíséri. A nyári hónapokban az élőállat-rakodás éjszakára kerül a hőstressz csökkentése érdekében, a vágás előtti pihenés klimatizált, itatóval és zuhanyzóval felszerelt környezetben zajlik. A kábítás csoportos, szén-dioxid–oxigén keverékkel történik, ami kíméletesebb, csökkenti a stresszt és a húsminőséget rontó bevérzések előfordulását. A pontbevérzések szinte teljes megszüntetése különösen a sonkatermékek exportjánál jelent minőségi előnyt.

A hazai fogyasztói trendekben a minőség és az egészség szempontjai erősödnek; a piac egyre kevésbé fogadja el a technológiai kompromisszumokat. A szigorodó állatjóléti és higiéniai protokollok nem kampányszerű beavatkozások, hanem évek óta zajló fejlesztési programok eredményei. Ezek a befektetések rövid távon költséget jelentenek, középtávon viszont differenciáló tényezők mind a belföldi, mind az exportpiacokon.

Árhelyzet: könnyebb fogyasztói kosár, nehezebb termelői matek

A magyar élősertés-árak az utóbbi időszakban 10–11 százalékkal a tavalyi szint alatt alakultak. Ez a feldolgozóknál részben javíthatja a fedezeti viszonyokat, a termelői oldalon viszont likviditási nyomást okozhat, különösen a takarmány- és energiaoldali költségek tartósan magas bázisa mellett. A lánc egészének egyensúlya szempontjából kulcs, hogy a külpiaci csatornák újranyitásával a magasabb hozzáadott értékű tételek ismét piacra kerülhessenek.

Az iparági szereplők a hatóságokkal és érdekképviseletekkel közösen dolgoznak a harmadik országokba irányuló export mielőbbi helyreállításán. A rövid távú cél a korlátozások feloldásához szükséges igazolások, monitoring és tanúsítási követelmények teljesítése; a középtávú stratégia a biosecurity és az állatjólét további erősítése, valamint a minőségre és nyomonkövethetőségre épülő márkapozicionálás. A hazai vágási számok emelkedése jó alap, de a szektor növekedési pályára állításához elengedhetetlen az ázsiai piacok újbóli elérése.