Rum nélkül maradhat Kuba? – Cukorhiány bénítja meg a szigetország ikonikus iparágát
Súlyos válságba került a kubai rumipar – nem pénzügyi, nem piaci, hanem nyersanyaghiány okozza a fennakadást. A 2025-ös év rendkívül alacsony cukornádtermése következtében az állami rumgyártás a teljes leállás szélére sodródott. Az évtizedek óta gazdasági nyomás alatt álló karibi ország most egyik utolsó globális versenyképes exporttermékének jövőjét látja veszélyben.
Összeomlás előtt az egykor hatalmas cukoripar
A Guardian és a Reuters beszámolói szerint Kuba állami cukormonopóliuma, az Azcuba az idei szezon végére mindössze 165 000 tonna cukrot fog előállítani – ez drámai visszaesés a ’80-as évek végi 8 millió tonnás csúcshoz képest. Az összeomlás mértékét jól érzékelteti Michael Bustamante, a Miami Egyetem professzora, aki szerint „a 19. századig kell visszamennünk, hogy ilyen alacsony termésszámokat lássunk”.
A szigetország általános gazdasági válsága miatt az utóbbi években már cukorimportra is rászorult, de a rumipar – a szigorú hazai alapanyag-szabályozás miatt – nem élhet ezzel az opcióval. Egy, a Guardiannak névtelenül nyilatkozó vezető szerint „a negyedik negyedév különösen nehéz lesz – nem lesz alkohol”.
A globális italpiacon jelentős szerepet betöltő kubai rum esetleges visszaesése átrendezheti a prémium rumkategóriák kínálatát, és lehetőséget nyithat más karibi vagy dél-amerikai termelők előtt. Ugyanakkor a luxusbrandeknek is sürgősen alternatív beszállítói stratégiát kell kidolgozniuk – különösen, ha a hazai alapanyagra építő eredetvédelmi előírásokat nem tudják fenntartani.
Rum nélkül nincs export
A helyzet súlyosságát nemcsak a belső piac, hanem a nemzetközi brandekre gyakorolt hatás is fokozza. A kubai rum – amelyet vagy a cukornád levéből, vagy a cukorgyártás során visszamaradó melaszból készítenek – a szigetország legismertebb exportcikke, amelyért brit, francia és más európai multinacionális italgyártók is sorban állnak.
A globális együttműködéseket azonban évtizedek óta beárnyékolja az Egyesült Államok kereskedelmi embargója. A Washington által működtetett OFAC (Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatal) szigorú szabályozása miatt a nemzetközi cégek gyakran komplex jogi konstrukciókat használnak, hogy a kubai rumban rejlő piaci lehetőségeket ki tudják aknázni, miközben megfeleljenek az embargószabályoknak is.
Egy örökség végét jelenti?
A rum Kubában nem csupán ital, hanem kulturális és gazdasági identitás. A történet 1862-ben kezdődött, amikor Facundo Bacardí, egy santiagói kereskedő, saját receptúrája alapján lepárolta azt a rumot, amely később világhírű márkává vált. Bár a Bacardí-család már régóta nem működik Kubából, a rumkultúra azóta is meghatározza az ország imázsát – legalábbis mostanáig.
A jelenlegi válság rávilágít arra, milyen sérülékeny egy monokultúrára épülő iparág, különösen egy gazdaságilag elszigetelt országban. A rumgyártás ugyanis nemcsak cukrot igényel, hanem energiát, vízbázist, technológiai stabilitást és kiszámítható exportpiacokat is – ezekből ma egyik sem garantált Kubában.
Kapcsolódó cikkeink
Érdekes eredménye van az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról szóló felmérésnek
Európában a fiatalok között a cseh tizenöt-tizenhat éveseknek van a…
Tovább olvasom >Papa’s Pilar Rum
A Papa’s Pilar egy prémium rummárka, amelyet Ernest Hemingway tiszteletére…
Tovább olvasom >Egyre nagyobb fesztivált csapnak a gin körül
A gin nemcsak az egyik legnépszerűbb ital és longdrink alapanyag…
Tovább olvasom >További cikkeink
Megjelent az FMCG-piac 2024. évi kereskedelmi toplistája
Maradt minden a régiben: Lidl, SPAR, Tesco a dobogósok sorrendje!…
Tovább olvasom >Megtartotta közgyűlését az Országos Kereskedelmi Szövetség
Az Országos Kereskedelmi Szövetség éves közgyűlésén megerősítette egyes régi, illetve…
Tovább olvasom >860 milliárdos árbevételt ért el 2024-ben a Coop
Mintegy 4 százalékos növekedésnek köszönhetően 860 milliárd forintos árbevételt ért…
Tovább olvasom >