Rózsapaprika napot rendeznek Röszkén
A fűszerpaprika termesztésének és feldolgozásának hagyományait is megismerhetik a látogatók a szombati röszkei rózsapaprika napon, melyet a 150 éve született első szegedi paprikamárkára emlékezve rendeznek meg – tájékoztatta a szervező Beretzk Péter Természetvédelmi és Kulturális Hagyományőrző Klub az MTI-t.
A Dél-Alföldön minden bizonnyal a ferences szerzetesek voltak az elsők, akik fűszerpaprikát ültettek ezen a vidéken, először dísznövényként, majd később gyógyításra is használták. A paprikás pálinkával külsőleg rovarcsípéseket kezeltek, elfogyasztva pedig „a háromnapos hideglelés”, a malária gyógyítására volt kiváló. A tengeren túlról a Balkánon keresztül érkezett fűszerpaprikát a 18. század második felében kezdték el nagyobb területeken termeszteni a Kárpát-medencében, a 19. század elején pedig a Szeged környéki tanyákon is megjelent, majd a térség egyik meghatározó kultúrnövényévé vált.
Két évvel ezelőtt hagyományteremtő, közösségépítő céllal, az első szegedi paprikamárkára emlékezve hívták életre a Röszkei Rózsapaprika Napot
A rendezvényt szervező Molnár Anita A szögedi paprika című könyvében leírta, hogy Pálfy János 1874-ben jegyeztetett be szabadalmat „olyan paprika kikészítő őrlő és finomító gépre, amellyel a legszebb színű és legkitűnőbb minőségű paprikaárut lehet előállítani”. A sikerhez valószínűleg nemcsak a gép, hanem a termések gondos, kézi hasítása is hozzájárult, így lett az őrlemény kevésbé csípős. A paprikaőrlemény élénkpiros színét az egyik megfigyelő nyíló rózsához hasonlította, innen a neve: rózsapaprika, melyet márkanévként használt a család. A következő években sikerrel mutatták be a Pálfy-féle rózsapaprikát hazai és nemzetközi kiállításokon, még Kossuth Lajos olaszországi konyhájára is küldtek belőle. A Pálfy-féle eljárást és a rózsapaprika nevet az 1890-es években sorra másolták az új paprika-feldolgozók: a szabadalom lejárt, az alsóvárosi kikészítők szabadon használhatták fel az eljárást műhelyeikben. Az ingyenes rendezvényen a Röszkei Paprika Múzeumban – ahol tárlatvezetéssel is várják a látogatókat – kipróbálható a paprikafűzés és -törés. A gyerekeknek közműves-foglalkozásokat szerveznek, paprikás ételek kóstolhatók, a vendégek sétálhatnak a Paprika tanösvényen, megismerhetik hogyan érdemes otthon csilipaprikát nevelni, és akár magokat is vihetnek haza a jövő tavaszi palántaneveléshez.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
Magyar szakembert lett a Danone kelet- és közép-európai értékesítési vezetője
Bolyós Enikő idén júliustól budapesti székhellyel szervezi és irányítja a…
Tovább olvasom >Friss kutatás: a magyarok közel fele nem használ fényvédő krémet, ráadásul a déli órákban sem kerülik a napfényt
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság mindössze 8…
Tovább olvasom >Rekordbírsággal majdnem 400 millió forintra büntette a GVH a Bookingot
Nem teljesítette maradéktalanul a korábbi jogsértések megszüntetését előíró kötelezettségeit a…
Tovább olvasom >