Rózsapaprika napot rendeznek Röszkén
A fűszerpaprika termesztésének és feldolgozásának hagyományait is megismerhetik a látogatók a szombati röszkei rózsapaprika napon, melyet a 150 éve született első szegedi paprikamárkára emlékezve rendeznek meg – tájékoztatta a szervező Beretzk Péter Természetvédelmi és Kulturális Hagyományőrző Klub az MTI-t.

(Fotó: Pixabay)
A Dél-Alföldön minden bizonnyal a ferences szerzetesek voltak az elsők, akik fűszerpaprikát ültettek ezen a vidéken, először dísznövényként, majd később gyógyításra is használták. A paprikás pálinkával külsőleg rovarcsípéseket kezeltek, elfogyasztva pedig „a háromnapos hideglelés”, a malária gyógyítására volt kiváló. A tengeren túlról a Balkánon keresztül érkezett fűszerpaprikát a 18. század második felében kezdték el nagyobb területeken termeszteni a Kárpát-medencében, a 19. század elején pedig a Szeged környéki tanyákon is megjelent, majd a térség egyik meghatározó kultúrnövényévé vált.
Két évvel ezelőtt hagyományteremtő, közösségépítő céllal, az első szegedi paprikamárkára emlékezve hívták életre a Röszkei Rózsapaprika Napot
A rendezvényt szervező Molnár Anita A szögedi paprika című könyvében leírta, hogy Pálfy János 1874-ben jegyeztetett be szabadalmat „olyan paprika kikészítő őrlő és finomító gépre, amellyel a legszebb színű és legkitűnőbb minőségű paprikaárut lehet előállítani”. A sikerhez valószínűleg nemcsak a gép, hanem a termések gondos, kézi hasítása is hozzájárult, így lett az őrlemény kevésbé csípős. A paprikaőrlemény élénkpiros színét az egyik megfigyelő nyíló rózsához hasonlította, innen a neve: rózsapaprika, melyet márkanévként használt a család. A következő években sikerrel mutatták be a Pálfy-féle rózsapaprikát hazai és nemzetközi kiállításokon, még Kossuth Lajos olaszországi konyhájára is küldtek belőle. A Pálfy-féle eljárást és a rózsapaprika nevet az 1890-es években sorra másolták az új paprika-feldolgozók: a szabadalom lejárt, az alsóvárosi kikészítők szabadon használhatták fel az eljárást műhelyeikben. Az ingyenes rendezvényen a Röszkei Paprika Múzeumban – ahol tárlatvezetéssel is várják a látogatókat – kipróbálható a paprikafűzés és -törés. A gyerekeknek közműves-foglalkozásokat szerveznek, paprikás ételek kóstolhatók, a vendégek sétálhatnak a Paprika tanösvényen, megismerhetik hogyan érdemes otthon csilipaprikát nevelni, és akár magokat is vihetnek haza a jövő tavaszi palántaneveléshez.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Az EU 140 millió eurót fektet generatív mesterséges intelligencia bevezetésére az agrár-élelmiszeriparban is
Az Európai Bizottság négy új pályázati felhívást tett közzé a…
Tovább olvasom >A helyszíni mentesítés a végéhez ér, de a védekezés folytatódik
A ragadós száj- és körömfájás vírusa elleni küzdelem a fertőzött…
Tovább olvasom >Megjelent az agrárágazati civil szervezeteket támogató pályázat 2025. évi felhívása
Az Agrárminisztérium 2025-ben is segítséget kíván nyújtani az agrárágazati civil…
Tovább olvasom >További cikkeink
Szétzilált piac, bizonytalan jövő – súlyos következményekkel járhat a ragadós száj- és körömfájás-járvány
Miközben a hatóságok versenyt futnak az idővel, hogy megfékezzék a…
Tovább olvasom >Ma is megbéníthatja az európai turizmust egy vulkán?
Tizenöt évvel az izlandi Eyjafjallajökull vulkán 2010-es kitörése után, amely…
Tovább olvasom >Kiderült, melyik a reklámpiac legerősebb hónapja
Továbbra is a november a legerősebb hónap a reklámpiacon –…
Tovább olvasom >