Rovarok az étrendünkben: a fenntarthatóság új dimenziója

A rovarok magas energia- és fehérjetartalmuk, valamint esszenciális aminosav- és zsírsavprofiljuk miatt kiemelkedő élelmiszerforrást jelentenek. Jelenleg 130 országban körülbelül 2 milliárd ember, köztük több mint 3 000 népcsoport fogyaszt rendszeresen rovarokat. Magyarországon azonban még sokan idegenkednek tőlük, annak ellenére, hogy a lehetőség adott: az Európai Unióban például a közönséges lisztbogár lárvája, a keleti vándorsáska, a házi tücsök és az alombogár lárvája is élelmiszerként kereskedelmi forgalomba hozható. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság jelenleg további rovarok kockázatértékelését végzi, hogy még több faj válhasson elérhetővé.

Az EU 2023-ban előírta, hogy az ilyen rovarfehérjéket tartalmazó élelmiszereket külön polcon kell elhelyezni a boltokban, és az összetevőket a csomagoláson jól látható módon kell feltüntetni. A rovarok tenyésztése fenntarthatóbb, mint a hagyományos állattenyésztés, mivel kevesebb termőföldet és vizet igényel, és alacsonyabb üvegházhatású gázkibocsátással jár. Például a közönséges lisztbogár vízlábnyoma mindössze 23 liter egységnyi tápértékre vetítve, míg a szarvasmarháé 112 liter, a sertésé 57 liter, a baromfié pedig 34 liter. Emellett a rovarok hasznosíthatósága is kiemelkedő: míg a baromfi testtömegének 55 százaléka, a sertésének 50 százaléka, a marháénak pedig 40 százaléka fogyasztható, addig a tücsöknél ez az arány 80 százalék.

A rovarok étrendünkbe való integrálása nemcsak fenntartható és egészséges alternatívát kínál, hanem gazdaságilag is előnyös lehet a növekvő globális fehérjeigény kielégítésére. A jövő élelmiszertrendjei között a rovarok egyre nagyobb teret nyerhetnek, ami új megoldásokat hozhat a fenntartható táplálkozás terén.