Rosszabb a magyar cégek termelékenysége, mint bárhol az unióban
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint 2010 és 2023 között Magyarország feldolgozóipari exportja lényegesen kisebb növekedést mutatott, mint a régiós országoké. Miközben a magyar kivitel és az ahhoz tartozó import euróban kifejezve megduplázódott, addig Lengyelországban 2,9-szeresére, Csehországban 2,4-szeresére, Szlovákiában pedig 2,3-szeresére nőtt a feldolgozóipari export – mutat rá a Telex cikke.

Magyarországon csupán 8 százalékos volt a növekedés termelékenység terén
Az export alakulása és versenyképesség
A visegrádi országok exportvezérelt gazdaságok, még a legnagyobb belső piaccal rendelkező Lengyelország is GDP-je 58 százalékát exportálta 2023-ban. Magyarországon ez az arány 81 százalék, de a feldolgozóipari export teljesítménye így is elmarad a versenytársaktól.
A versenyképesség egyik kulcseleme a bérköltség szintje. A forint leértékelődése segítette az exportőröket, mivel a belföldi bérköltségeket csökkentette euróban számolva. Az exportáló multinacionális vállalatok számára az euróban mért munkaerőköltség fontos tényező, ezért a régiós devizák árfolyamának változása kulcsszerepet játszik az egyes országok exportteljesítményében.
Munkaerőköltség és termelékenység
A magyar feldolgozóipari munkaerőköltség növekedése a legnagyobb volt a régióban, 2010 óta megháromszorozódott, míg Lengyelországban 2,5-szeresére nőtt. Ugyanakkor a forint 30 százalékot gyengült az euróval szemben, így a magyar exportőröket ez a tényező részben kompenzálta.
Ezzel együtt az euróban számított feldolgozóipari munkaerőköltség növekedése közel azonos szinten volt a régióban:
- Csehország: 105 százalékos növekedés
- Lengyelország: 97 százalékos növekedés
- Magyarország: 100 százalékos növekedés
- Szlovákia (eurózóna tag): 115 százalékos növekedés
A termelékenységi mutatók azonban jelentős eltérést mutatnak. A szlovák termelékenység 58 százalékkal, a cseh 33 százalékkal, a lengyel 38 százalékkal nőtt 2010-hez képest, míg Magyarországon csupán 8 százalékos volt a növekedés. Ez rávilágít arra, hogy a hazai export teljesítménye részben az alacsony hozzáadott értékű iparágak dominanciája miatt maradt el a régiós versenytársaktól.
Bérek és keresetek a feldolgozóiparban
A 2024-es átlagos euróban számított feldolgozóipari keresetek összehasonlítása:
- Csehország: 4 százalékkal magasabb
- Lengyelország: 5 százalékkal magasabb
- Szlovákia: 7 százalékkal alacsonyabb
- Magyarország: 1720 euró átlagkereset
Ez arra utal, hogy a magyar export lassabb növekedése az átlagos munkaerőköltség emelkedése mellett gyengébb termelékenységnövekedésből fakad.
A külkereskedelmi adatok és a jövő kilátásai
A legfrissebb adatok szerint 2023 decemberében a külkereskedelmi termékforgalom jelentős visszaesést mutatott:
- Export: 19 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest
- Import: 17 százalékos csökkenés
Ez rávilágít arra, hogy a magyar feldolgozóipari export jelenlegi növekedési pályája törékeny, és a régióhoz képest kevésbé dinamikus fejlődést mutat. Az exportnövekedés lassulásának egyik fő oka a termelékenység elmaradása a versenytársaktól, ami hosszú távon kockázatot jelent a magyar gazdaság versenyképességére nézve.
Kapcsolódó cikkeink
Az EU 140 millió eurót fektet generatív mesterséges intelligencia bevezetésére az agrár-élelmiszeriparban is
Az Európai Bizottság négy új pályázati felhívást tett közzé a…
Tovább olvasom >EU irányelv: jövőre megtudhatjuk, mennyit keresnek a kollégáink
A bérek átláthatóságára kidolgozott európai uniós irányelv célkitűzéseit 2026. június…
Tovább olvasom >Újra reflektorfényben a nyúlhús: lendületben a hazai fogyasztás, de továbbra is az export a húzóerő
A kétezres évektől kezdve alapjaiban alakult át a hazai nyúltenyésztés…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >