Romániában csökkent egyes az alapélemiszerek ára az árrést korlátozó kormányrendelet nyomán
Romániában csökkent egyes alapélelmiszerek átlagos fogyasztói ára, amióta hatályba lépett az árrést korlátozó sürgősségi kormányrendelet – közölte hétfőn a versenytanács.

A szomszédban is csökkenek az árak
A júniusi átlagárakhoz képest a legnagyobb mértékben a zöldség- és gyümölcsfélék estében csökkentették áraikat az áruházláncok augusztus 1-jétől. A szőlő ára átlagosan 34 százalékkal csökkent, ezt követi a szilva (30 százalék), a burgonya (28,4 százalék), a kaliforniai paprika (27,5 százalék), a kápia paprika (25,6 százalék), a sárgarépa (24,2 százalék) és a sárgadinnye (22,2 százalék) – idézte az Agerpres hírügynökség a versenytanács közleményét.
A hús átlagára 12,1 százalékkal, a tejtermékeké 12,3 százalékkal mérséklődött augusztus 1-jén júniushoz képest. A friss hazai tej most csak 5,3 százalékkal lett olcsóbb, miután májusban jelentősebb, 20 százalékos árcsökkenést vezettek be az áruházláncok a feldolgozók és a kiskereskedők fél évre szóló önkéntes árkedvezmény-megállapodásának megfelelően.
„A vizsgálat során egyes termékeknél – például görögdinnye, csirkeszárny, hagyma és kápia paprika esetében – 40 százalékot meghaladó árcsökkenést is tapasztaltunk egyes boltokban, a sárgarépánál, szilvánál, szőlőnél és burgonyánál pedig akár 50 százalékról beszélhetünk egyes kiskereskedelmi láncok esetében”
– mondta Bogdan Chiritoiu, a versenytanács elnöke.
A többi alapélelmiszer – a kenyér, az olaj, a tojás, a cukor és a kukoricadara – esetében is árcsökkenést tapasztaltak. A kereskedelmi árrés korlátozásával megcélzott termékek közül csak az almánál volt 3,6 százalékos drágulás, amit a szezonalitással – az őszi almaszürettel – magyarázott a versenytanács.
A román kormány 17 alapélelmiszer árának korlátozása érdekében június végén elfogadott sürgősségi rendelete augusztus elsején lépett hatályba. A jogszabály a következő három hónapban 20 százalékra korlátozza a feldolgozók és a kiskereskedők által alkalmazható megengedett árrést, a nagybani forgalmazók pedig (az adásvételek számától függetlenül) együttesen legfeljebb 5 százalékos haszonkulcsot számolhatnak fel.
A rendelet meghatározott összetételű és kiszerelésű fehér kenyérre, friss tehéntejre, „telemeára” (román sajtféleség), joghurtra, búzalisztre, kukoricadarára, tojásra, napraforgóolajra, csirkehúsra, sertéshúsra, friss zöldségre, gyümölcsre, burgonyára és cukorra vonatkozik. Hatályának esetleges meghosszabbításáról a tapasztalatoktól függően a három hónapos időszak végén döntenek.
Kapcsolódó cikkeink
Gyorsuló infláció Magyarországon: brutális élelmiszerdrágulás és kérdéses hatékonyságú intézkedések
2025 februárjában ismét gyorsult az infláció Magyarországon: a fogyasztói árak…
Tovább olvasom >Elemző az M1-en: ez az árképzés pofátlan a multik részéről
Az élelmiszerkereskedő cégek számára hatalmas extraprofitot jelentő élelmiszer-árképzést ésszerű keretek…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert az árrés-korlátozás komoly ellenőrzését ígéri
Megvédjük a családokat és a nyugdíjasokat, meg fogjuk akadályozni az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >