Romániában csökkent egyes az alapélemiszerek ára az árrést korlátozó kormányrendelet nyomán
Romániában csökkent egyes alapélelmiszerek átlagos fogyasztói ára, amióta hatályba lépett az árrést korlátozó sürgősségi kormányrendelet – közölte hétfőn a versenytanács.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2022/12/PTK_Konzerv32_opt.jpeg)
A szomszédban is csökkenek az árak
A júniusi átlagárakhoz képest a legnagyobb mértékben a zöldség- és gyümölcsfélék estében csökkentették áraikat az áruházláncok augusztus 1-jétől. A szőlő ára átlagosan 34 százalékkal csökkent, ezt követi a szilva (30 százalék), a burgonya (28,4 százalék), a kaliforniai paprika (27,5 százalék), a kápia paprika (25,6 százalék), a sárgarépa (24,2 százalék) és a sárgadinnye (22,2 százalék) – idézte az Agerpres hírügynökség a versenytanács közleményét.
A hús átlagára 12,1 százalékkal, a tejtermékeké 12,3 százalékkal mérséklődött augusztus 1-jén júniushoz képest. A friss hazai tej most csak 5,3 százalékkal lett olcsóbb, miután májusban jelentősebb, 20 százalékos árcsökkenést vezettek be az áruházláncok a feldolgozók és a kiskereskedők fél évre szóló önkéntes árkedvezmény-megállapodásának megfelelően.
„A vizsgálat során egyes termékeknél – például görögdinnye, csirkeszárny, hagyma és kápia paprika esetében – 40 százalékot meghaladó árcsökkenést is tapasztaltunk egyes boltokban, a sárgarépánál, szilvánál, szőlőnél és burgonyánál pedig akár 50 százalékról beszélhetünk egyes kiskereskedelmi láncok esetében”
– mondta Bogdan Chiritoiu, a versenytanács elnöke.
A többi alapélelmiszer – a kenyér, az olaj, a tojás, a cukor és a kukoricadara – esetében is árcsökkenést tapasztaltak. A kereskedelmi árrés korlátozásával megcélzott termékek közül csak az almánál volt 3,6 százalékos drágulás, amit a szezonalitással – az őszi almaszürettel – magyarázott a versenytanács.
A román kormány 17 alapélelmiszer árának korlátozása érdekében június végén elfogadott sürgősségi rendelete augusztus elsején lépett hatályba. A jogszabály a következő három hónapban 20 százalékra korlátozza a feldolgozók és a kiskereskedők által alkalmazható megengedett árrést, a nagybani forgalmazók pedig (az adásvételek számától függetlenül) együttesen legfeljebb 5 százalékos haszonkulcsot számolhatnak fel.
A rendelet meghatározott összetételű és kiszerelésű fehér kenyérre, friss tehéntejre, „telemeára” (román sajtféleség), joghurtra, búzalisztre, kukoricadarára, tojásra, napraforgóolajra, csirkehúsra, sertéshúsra, friss zöldségre, gyümölcsre, burgonyára és cukorra vonatkozik. Hatályának esetleges meghosszabbításáról a tapasztalatoktól függően a három hónapos időszak végén döntenek.
Kapcsolódó cikkeink
Ez vezethet a gazdaság bővüléséhez 2025-ben
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb elemzése szerint Magyarország gazdasági teljesítménye…
Tovább olvasom >Árstopok és gazdasági intézkedések Közép-Európában: egyre több ország védekezik az infláció ellen
Miközben Magyarországon ismét napirendre került az árstopok bevezetése, Lengyelországban az…
Tovább olvasom >GKI elemzés: Lemaradó export, leszakadó munkatermelékenység
A visegrádi országok alapvetően export vezérelt, nyitott gazdaságok. Ezt jól…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >