Romániában betiltották az energiaitalok forgalmazását kiskorúak számára

A jogszabály értelmében tilos lesz 18 év alattiaknak eladni azokat az italokat, amelyek a koffeinből, taurinból, karnitinból, guaranából, glükuronolaktonból, vagy más, a központi idegrendszert stimuláló vegyületből legalább kettőt tartalmaznak.
A törvény az italautomatákra és online kereskedelemre, valamint az egészségügyi és oktatási intézményekre is kiterjeszti a tiltást. A törvény az energiaitalok árusítását és reklámozását is betiltja a kórházak és iskolák egy kilométeres körzetében.

Az előírások megszegése kihágásnak minősül, amelyet 25 000 és 100 000 lej (1,9 – 7,8 millió forint) közötti bírsággal, illetve a kereskedelmi tevékenyég egytől két hónapig terjedő felfüggesztésével sújthatnak.

A kormánykoalícióban részt vevő Nemzeti Liberális Párt (PNL) törvényhozói által tavaly ősszel előterjesztett javaslatot 238 képviselő támogatta, egy ellenezte, 12-en tartózkodtak.

Az előterjesztők indoklása szerint az utóbbi évtizedben rohamosan emelkedett az energiaital-fogyasztás a fiatalok és kiskorúak körében. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) egy 2013-ból származó felmérése szerint ez európai felnőttek 30, a kamaszok 68, és a 10 év alatti gyermekek 18 százaléka fogyasztott energiaitalokat, a román közegészségügyi intézet figyelmeztetése szerint pedig a hazai piacon alkoholt is tartalmazó energiaitalok is megjelentek, amelyeknek a címkéi nem figyelmeztetnek a központi idegrendszerre gyakorolt káros hatásokra.

A törvényjavaslat kezdeményezői szerint a fiatal felnőttek, és az őket utánzó tizenévesek körében nagyon elterjedté vált (mintegy 70 százalékra tehető) az alkohol és energiaitalok együttes fogyasztása, ami megtévesztő lehet az ittasság szintjét illetően és elősegíti a függőség kialakulását.

Bukarestben 2014 és 2016 között 15 kamaszt szállítottak kórházba mérgezéses tünetekkel, tavaly pedig egy 17 éves kamasz életét is vesztetette a túlzott energiaital-fogyasztás következtében – olvasható a törvény indoklásában.
A jogszabályt a szenátus már elfogadta, hatályba lépéséhez csak az államfő aláírására van szükség.