Románia: nagyot nőtt a fogyasztók bizalma

Szomszédjaink közül Romániában nőtt legnagyobb mértékben a Nielsen fogyasztói bizalmi indexe idén, az első negyedévben. Hatvanhét pont a legfrissebb mutató, amely öttel nagyobb, mint a tavalyi negyedik negyedévi.

Az index három összetevője közül a román fogyasztók legkedvezőbben személyes pénzügyi helyzetüket ítélik meg a következő tizenkét hónapban; többé-kevésbé jónak a válaszadók 40 százaléka.

Szintén tizenkét havi távlatban Romániában, sok más országhoz hasonlóan a munkahelyi kilátásokról nyilatkoznak legkevesebben pozitívan; a megkérdezettek 17 százaléka derűlátó, kisebb-nagyobb mértékben. Harmadik összetevő az indexben: a jelen időszakot, ha tekintetbe veszi az árak alakulását és saját pénzügyi lehetőségeit, a románok 22 százaléka tartja inkább kedvezőnek arra, hogy megvásárolja mindazt, amire szüksége van.

Miközben az idei évet a romániai fogyasztók derűlátóan kezdték, élelmiszer-­
kiskereskedelmük forgalma a legutóbbi három évben változatosan alakult.

Tavaly az FMCG-forgalom 2 százalékkal bővült az előző évhez képest, a Nielsen Growthreporter nevű negyedévenkénti felmérése szerint. A növekedést az átlagárak 2 százalékos emelkedése okozta.

Jóval kedvezőbb trendeket mért a Nielsen 2012-ben. Akkor a romániai élelmiszer-kiskereskedelem forgalma nominálisan 11 százalékkal nőtt, az előző évhez viszonyítva. Mennyiséget tekintve 11 (10,8 % kerekítve 11%) százalékkal többet adtak el, egyik évről a másikra. Az átlagárak pedig csak 1 százalékkal mentek fel.

Szintén számottevően növekedtek az eladások volument tekintve 2011-ben; 7 százalékkal, az előző évvel szemben.

Bár a mintegy 20 millió lakosú országban több mint tíz külföldi lánc képviseli a modern kiskereskedelmet, a kisboltok még jóval nagyobb szerepet játszanak ott, mint nálunk.

A magyar CBA mellett többek között az Aldi, Auchan, Carre­-
four, Cora, Intermarché, Kaufland, Metro és Rewe van jelen.

Az élelmiszerárak emelkedésével kapcsolatban a románok legnagyobb része, 56 százaléka azt mondja, hogy drágulás esetén csak a legfontosabb árucikkeket veszi meg, és csökkenti azt, ami luxusszámba megy. Ez a Nielsen által vizsgált tizennyolc ország között a negyedik legmagasabb arány.

Összességében kevesebbet vásárol a román fogyasztók további 29 százaléka, ha drágul az élelmiszer. A válaszadók 23 százaléka aktívan keresi a lehetőséget, hogy speciális vagy diszkontárakon vásárolhasson.

Egy másik Nielsen-felmérés szerint – a 61 százalékos európai átlaghoz hasonlóan – a románok 62 százaléka változtatott költési szokásain az egy évvel korábbihoz képest, hogy spóroljon.

Közülük legtöbben öltözködésen, majd új elektronikai készüléken (számítógép, mobiltelefon stb.), továbbá otthonon kívüli szórakozáson, valamint háztartási energián igyekeznek megtakarítani. Csak ezután következik, hogy olcsóbb élelmiszerekre váltottak, 38 százalékos említéssel.

Ez a sorrend eltér az európai átlagot jellemző adatoktól, amelyek szerint a vizsgált országok fogyasztói körében az a legelterjedtebb módszer, hogy a ruházati cikkeken spórolnak, de azután második helyen következik a váltás olcsóbb élelmiszerekre (53%).