Ro­má­nia mint cél­ál­lo­más

Ma­gyar­or­szá­gon 2004 má­ju­sá­ban, az uni­ós vám­kö­zös­ség­hez tar­to­zó élel­mi­szer-fel­dol­go­zók el­árasz­tot­ták a ma­gyar üz­le­te­ket ol­csó ter­mé­kek­kel, ez a ro­ham Ro­má­nia és Bul­gá­ria be­lé­pé­se­kor egy­elő­re el­ma­radt. A ro­mán és bol­gár fo­gyasz­tók, ter­me­lők és fel­dol­go­zók is szem­be­sül­nek majd az­zal, amit Ma­gyar­or­szá­gon is meg­ta­pasz­tal­hat­tak a vá­mok tel­jes el­tör­lé­se után. Tö­me­ge­sen ér­kez­tek egye­bek mel­lett tej­ter­mé­kek, kon­zer­vek, sö­rök az uni­ó­ból. Idén ja­nu­ár ele­jén a ma­gyar fel­dol­go­zók­ból is na­gyobb élel­mi­szer-szál­lít­má­nyok in­dul­nak meg a ro­mán ke­res­ke­del­mi de­pók­ba. De nem ak­ko­ra áru­tö­meg, mint ami az elő­ző csat­la­ko­zá­si hul­lám­kor, 2004 má­ju­sá­ban in­dult út­nak. Az Élel­mi­szer-fel­dol­go­zók Or­szá­gos Szö­vet­sé­gé­nek becs­lé­se sze­rint még ol­csó ro­mán ter­mék döm­ping­jé­re is szá­mít­ha­tunk. Em­lé­ke­ze­tes, hogy ko­ráb­ban a ro­mán ét­olaj és cu­kor már oko­zott Ma­gyar­or­szá­gon pi­a­ci za­vart. A Me­ző­gaz­da­sá­gi Szö­vet­ke­zők és Ter­me­lők Or­szá­gos Szö­vet­sé­gé­nek prog­nó­zi­sa sze­rint a ma­gyar agrárium szá­má­ra egy­elő­re ked­ve­ző, hogy Bul­gá­ri­á­hoz és Ro­má­ni­á­hoz ké­pest job­ban fel­ké­szült, s sta­bi­labb kö­rül­mé­nyek kö­zött mű­kö­dik. A most még sú­lyos tő­ke­sze­gény­ség­gel baj­ló­dó ro­mán me­ző­gaz­da­ság az uni­ós tag­ság után, a vár­ha­tó inf­rast­ruk­tu­rá­lis fej­lesz­té­se­ket kö­ve­tő­en ko­moly ver­seny­társ lesz. Ro­má­ni­á­ban és Bul­gá­ri­á­ban ki­mu­tat­ha­tó a ser­tés­pes­tis, ezért Brüsz­­szel dön­té­se sze­rint a két or­szág nem ex­por­tál­hat sem hús­ké­szít­ményt, sem élő ál­la­tot az Eu­ró­pai Unió tag­ál­la­ma­i­ba. A ha­tá­ron en­nek el­le­né­re csak szú­ró­pró­ba-sze­rű­en el­len­őriz­nek.
Az AKI egyik ta­nul­má­nyá­ból ki­de­rült, Ro­má­ni­á­ban az egy fő­re ju­tó hús­fo­gyasz­tás kö­rül­be­lül a fe­le az Eu­ró­pai Unió hús­fo­gyasz­tá­sá­nak. A ro­mán la­kos­ság fő­leg a ser­tés­húst ré­sze­sí­ti előny­ben, ha­bár a csir­ke­hús rész­ará­nya az át­la­gos táp­lál­ko­zás­ban emel­ke­dik. A csirkehúsfogyasztás 2004. év­ben 7,8 kg/fő­re emel­ke­dett, ami 4 szá­za­lék­kal több, mint 2003-ban volt. A ser­tés­hús- és a mar­ha­hús­fo­gyasz­tás stag­nált ugyan­eb­ben az idő­szak­ban (ser­tés­hús 8,8 kg/fő, mar­ha­hús 3,9 kg/fő). Még az uni­ón kí­vü­li idő­sza­kot jel­lem­zi, hogy a to­vább fel­dol­go­zott, kony­ha­kész ba­rom­fi­ter­mé­kek nem ke­re­set­tek a ro­mán pi­a­con.

A vá­gó­ser­tés vá­gó­hí­di be­lé­pé­si ára* az Eu­ró­pai Unió or­szá­ga­i­ban („E” mi­nő­sé­gi ka­te­gó­ria) Ft/kg, ha­sí­tott hi­deg súly**
2005. 2006. 2006. 49. hét/ 2006. 49.hét/
Or­szá­gok 48. hét 49. hét 48. hét 49. hét 2005. 49. hét% 2006. 48. hét %
Bel­gi­um 334 343 344 342 99,89 99,46
Cseh­or­szág 372 380 351 352 92,57 100,14
Dá­nia 317 312 331 322 103,32 97,27
Né­met­or­szág 373 383 368 366 95,66 99,44
Észt­or­szág 344 346 368 358 103,48 97,35
Gö­rög­or­szág 497 501 426 430 85,84 100,91
Spa­nyol­or­szág 342 347 345 342 98,58 99,24
Fran­cia­or­szág 338 340 334 325 95,59 97,16
Ír­or­szág 335 338 365 363 107,26 99,46
Olasz­or­szág 353 352 405 399 113,40 98,58
Cip­rus 470 473 476 474 100,04 99,44
Lett­or­szág 378 385 365 356 92,60 97,64
Lit­vá­nia 352 357 347 345 96,75 99,59
Lu­xem­burg 373 382 370 371 97,05 100,36
Ma­gyar­or­szág 359 360 374 375 104,18 100,20
Mál­ta 405 408 413 411 100,86 99,46
Hol­lan­dia 333 336 330 326 97,07 98,68
Auszt­ria 361 368 359 357 96,86 99,35
Len­gyel­or­szág 325 335 314 308 91,87 98,17
Por­tu­gá­lia 365 370 360 366 98,79 101,59
Szlo­vé­nia 373 374 387 375 100,28 96,85
Szlo­vá­kia 371 376 371 368 97,86 99,20
Finn­or­szág 338 339 350 350 103,16 99,82
Svéd­or­szág 349 356 388 387 108,58 99,57
Ang­lia 367 371 398 397 107,11 99,74
EU 347 352 351 347 98,57 98,84
For­rás: EU Bi­zott­ság, AKI
* Az ár tar­tal­maz­za a szál­lí­tá­si költ­sé­get is.
** Át­szá­mít­va az MNB hi­va­ta­los kö­zép­ár­fo­lya­mán.