Rizskrízis Japánban: vészhelyzeti import és szabályozási fordulat a stabil árakért
Japánban a rizsárak egy év alatt közel a duplájára emelkedtek, ami a kormányt rendkívüli lépések megtételére kényszeríti – különösen a júniusi tokiói és a júliusi országos választások árnyékában. A Reuters beszámolója szerint a japán kormány pénteken bejelentette: minden lehetséges eszközt mérlegelnek a rizspiaci árak stabilizálására – beleértve a vámmentes importkvóta teljes kihasználását és akár további vészhelyzeti behozatalt is.
Szent termékből kereskedelmi termék?
A rizs Japánban nemcsak alapélelmiszer, hanem kulturális szimbólum is – emiatt a piac sokáig szigorúan szabályozott maradt. Most azonban fordulat látszik: „Talán a rizst mindig is szent területnek tekintettük, de el kell vetnünk ezt a gondolkodást” – fogalmazott Koizumi Sindzsiró mezőgazdasági miniszter, aki májusban vette át a tárca vezetését.
Koizumi hangsúlyozta: a cél a stabil, megfizethető árak elérése – hasonlóan más élelmiszerekhez, ahol a válságkezelés már bevett gyakorlat. Példaként említette a tojásimportot, amely a madárinfluenza okozta kínálathiány idején segített csökkenteni a nyomást.
Rekordárak és gyorsított beavatkozás
A japán szupermarketekben május végén 5 kilogramm rizs átlagára elérte a 4260 jent (kb. 30 USD), ami kétszerese a tavalyi szintnek. A kormány eddig 600 ezer tonna rizst szabadított fel az állami tartalékból, hogy mérsékelje az árakat, és kilátásba helyezte a fennmaradó 300 ezer tonna felszabadítását is – amennyiben a piaci helyzet indokolja.
Ezzel párhuzamosan a korábban bonyolult és lassú, árveréses elosztási rendszert is átalakították: a vészhelyzeti készletekből származó rizst most már közvetlenül juttatják el a kiskereskedelmi hálózatokhoz. Ezáltal a fogyasztók gyorsabban és olcsóbban – akár 2000 jen/5 kg áron – juthatnak hozzá az alapvető élelmiszerhez.
Vámmentes kvóta és azon túl
Japán a WTO-megállapodás alapján évente 100 ezer tonna vámmentes rizst importálhat „minimális hozzáférés” címszóval – ezt a kvótát most először fontolják meg teljes egészében kihasználni. A vámmentes kontingensen túli, piaci alapon történő import is napirenden van, mivel a hazai termelés jelenleg nem tudja ellensúlyozni az árnövekedés hatásait.
Politikai és gazdasági tétek
A rizsárak kérdése politikai prioritássá vált a választások közeledtével. A japán háztartások számára a rizs nemcsak alapvető élelmiszer, hanem a fogyasztói árindex egyik kiemelt tétele is, így az árak alakulása közvetlenül befolyásolhatja a kormány társadalmi támogatottságát.
A mostani intézkedések a japán agrárpolitika irányváltását is jelzik: a kormány egyre inkább nyit a piacalapú, rugalmas válságkezelési modellek felé, amiben a nemzetközi kereskedelemnek is komolyabb szerep juthat a jövőben.
Kapcsolódó cikkeink
Árat emel Japánban a Suntory októbertől
A japán italóriás Suntory 2025. október 1-jétől áremelést hajt végre…
Tovább olvasom >Élesztőalapú tejhelyettesítőt fejlesztett Japánban az Asahi
Az Asahi Group Japan új LIKE MILK nevű terméke Japán…
Tovább olvasom >Amerikai rizs Japánban: szemléletváltás a rizshiány nyomán
Japánban egyre több étterem és üzletlánc fordul amerikai és más…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: áprilisban a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 5,0, az előző havit 2,0 százalékkal haladta meg
2025. áprilisban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint…
Tovább olvasom >Csökkent a FAO élelmiszerár-indexe májusban
Csökkent az élelmiszertermékek világpiaci árának referenciaértéke májusban az előző hónaphoz…
Tovább olvasom >Az euróövezetben nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban
Havi és éves összehasonlításban egyaránt nőtt a kiskereskedelmi forgalom az…
Tovább olvasom >