Magazin: Ritkábban kerül virsli a bevásárlókosárba
Csökkent a magyar háztartások által 2017 első félévében megvásárolt virsli mennyisége, köszönhetően annak, hogy ritkábban döntöttek a vásárlók e termék mellett az üzletben. A kategória értékesítésében a legjelentősebb súlya továbbra is a diszkont csatornának van – derül ki a GfK magyar háztartások otthoni privát fogyasztását monitorozó Háztartáspanel adataiból.
A virsli továbbra is az egyik legnépszerűbb feldolgozott hústermék, azonban a magyar háztartások által megvásárolt mennyiség csökkent 2017 első felében. A vizsgált hat hónap alatt tíz háztartásból kilenc vásárolt valamilyen virslit, átlagosan 7 alkalommal, alkalmanként több mint fél kilót. 2016 első félévéhez viszonyítva a kategória ugyan veszített vásárlókat, ám a csökkenés fő oka a beszerzések ritkulásában keresendő.
A kimért és a gyárilag csomagolt termékek közül a kimért termékek iránti kereslet csökkent nagyobb mértékben, és ezáltal csökkent a mennyiségi részesedésük is. A kimért – és a kereskedők által csomagolt – termékek együttes mennyiségi piacrésze 41 százalékra esett vissza. Ennek az oka a vásárlási gyakoriságon kívül a vásárlószám csökkenése volt. Míg a gyárilag csomagolt termékek esetében a vásárlószám enyhén növekedni tudott, addig a kimért termékek vásárlói bázisa közel 11 százalékkal csökkent.
A kereskedelmi csatornák közül 2017 első felében a legnagyobb súllyal rendelkező diszkont csatorna növelte leginkább a piacrészét, ezzel szemben a független kisboltok piaci részesedése erősen csökkent.
A kereskedelmi márkák piacrésze a diszkontok erősödésével összhangban folyamatosan növekszik a kategóriában. 2017 első félévére mennyiségben az arányuk elérte a 44 százalékot. Az alacsonyabb átlagárnak köszönhetően a forgalmi részesedésük alacsonyabb, 40 százalék, viszont a növekvő trend ebben az esetben is megfigyelhető.
A kategória magas vásárlói hatókörének köszönhetően nincsenek erősen felül-, illetve alulreprezentált csoportok a virslivásárlók között vásárlószám tekintetében. Azonban az elmondható, hogy a 3 fős, vagy nagyobb, illetve 40–59 év közötti háziasszony vezette háztartások átlagon felül képviseltetik magukat a virslivásárlók között. Az egy vásárló háztartásra jutó mennyiséget vizsgálva szintén az látszik, hogy a virslit legintenzívebben vásárló háztartások között felülreprezentáltak a 3 fős, vagy nagyobb, illetve a 30–49 éves háziasszony által vezetett, a gyermekes és magas jövedelemmel rendelkező háztartások. //
Virág Sándor
account manager
GfK
Kapcsolódó cikkeink
Rekordösszeget spórolnak a német fogyasztók a fenntartható élelmiszereken
Németországban rekordalacsony szintre esett vissza a fenntartható termékek vásárlási hajlandósága.…
Tovább olvasom >Húshagyó kedv a virsliknél
Arra készülődnek a virslimárkák, hogy a vásárlókedv újbóli erősödésével visszaveszik…
Tovább olvasom >Tovább csökkent a kiskereskedelem részesedése a lakossági költésekben az EU-ban
A kiskereskedelemben eszközölt kiadások 2023-ban immár a második évben csökkentek,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >