Retro reform

A kormány teljes magyar élelmiszeregységet akar: végső célja, hogy a magyar ember lehetőleg magyar élelmiszert fogyasszon, méghozzá jó minőségűt. Maga a szándék rendkívül nemes, hiszen ezzel újra megrendeléseket kaphatna az élelmiszeripar, s az már dupla sikernek számítana, ha az alapanyagot a magyar gazdáktól vásárolnák meg.

Egész sor jogszabály születik a közeljövőben, azzal a céllal, hogy ösztönözzék a változatos élelmiszer-termelést, támogassák a magyar termékek piacra jutását és tájékoztassák az élelmiszer minőségét előtérbe helyező fogyasztókat a termék eredetéről, továbbá erősítsék a fogyasztókban a termékek megbízhatóságával kapcsolatos meggyőződésüket. Azonban az ilyesfajta „retro reformot” bajos egy olyan országban megvalósítani, ahol a háziasszonyok többsége számára nem az az első, hogy kizárólag a jó minőségű hazai terméket keresse a boltok polcain – fontosabb, hogy jóllakassa a családot.

Le kell azt is szögezni, hogy az államnak kevés eszköze maradt arra, hogy a hazainál gyengébb minőségű, de tagadhatatlanul olcsóbb importtermékek behozatalának megálljt parancsoljon. A Fidesz kormányra kerülésének egyik első lépése volt az úgynevezett másodlagos élelmiszer-ellenőrzés megerősítése. Azt ugyanis semmilyen uniós szabály nem tiltja, hogy a csalást, az átcsomagolást, az áru- vagy okmányhamisítást ne ellenőrizzék, és ha ilyet találnak, akkor azt ne szankcionálják.

Egy másfajta „fogást” készítenek elő azzal, hogy a készülő agrárkamarai törvény kötelező tagságot írna elő az egész élelmiszer-ágazatnak, nemcsak a termelőknek és feldolgozóknak, hanem a kereskedőknek is. A jogszabálytervezetet beharangozó sajtótájékoztatón Fazekas Sándor miniszter elmondta, hogy a közös asztalhoz ülés egyik előnye, hogy sok olyan ellentétet, mint a kifizetések elhúzódását, vagy a számlázási, árképzési problémákat kvázi házon belül is meg tudják majd vitatni.

Az előterjesztésből az derül ki, hogy az „egy tag-egy szavazat” alapon működő, sokféle agrárszolgáltatást végző szervezet a legkisebbektől egy fillér tagdíjat sem szed, míg a legnagyobb vállalkozásoknak, az évi bruttó egymilliárd forintot meghaladó árbevételű cégeknek a bevételük két ezrelékét kellene kamarai tagdíjként befizetni. A kereskedők gyanúja szerint mindez felfogható bujtatott agrártámogatásként is.

A tárcánál folyó jogszabály-előkészítési munkát minősíti, hogy nem akarnak hibázni, ezért a korábban megszokott gyakorlattal ellentétben egy-egy tervezet úgymond társadalmi vitáját több menetben is lefolytatják.

Ez történik a tavaly év végén elkészült, hungarikumokról szóló jogszabálytervezettel is. Január 10-én egyszer már lezárult a társadalmi vita, csakhogy a felmerült változtatási javaslatokat is beépítve megváltozott a tervezet tartalma, szövege. Ezért áprilisban a tárca ismét társadalmi vitára bocsátotta terveit.

Valami hasonló történik a „magyar élelmiszer” jelölési szabályairól szóló rendelettel is, amely nem kötelezi a gyártókat a jelenleginél szigorúbb szabályok betartására, ugyanakkor feltételeket fogalmaz meg arra az esetre, ha az előállító megkülönböztető jelöléssel szeretné a termékét népszerűbbé tenni (erről bővebben Kiemelt Téma rovatunkban olvashatnak – a szerk. megj.).

A rendelet tisztább helyzetet teremt a hazai élelmiszerpiacon, hiszen a hatóság a jövőben e jogszabály alapján minősítheti a fogyasztókat megtévesztő élelmiszereket. Viszont más – agrárrendtartási, verseny-, fogyasztóvédelmi – törvények szerint büntetnek, de hogy pontosan hogyan, az még nem derült ki.

Az élelmiszer-termelést is jócskán érinti a vidék alkotmányának mondott, teljes nevén a Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció, amely immár második változatának folyt lapzártánk idején a társadalmi vitája, s a kormányzat azt reméli, hogy májusig minden érintett tesz észrevételeket. A stratégia célja, hogy tíz évre kijelölje a hazai agrárgazdaság és vidékfejlesztés főbb irányait.

A kormányzat teljes elkötelezettségét jelzi, hogy az unió cukorreformja következtében részben felszámolt hazai ipart újra akarja éleszteni a kormányzat. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára egy parlamenti bizottsági ülésen hazaárulásnak nevezte, hogy a Gyurcsány-kormány a magyar kvóta háromnegyedét felajánlotta az uniónak. Azt ígérte, hogy újjáépítik a kapacitásokat, és a saját szükségletekre kvótát fognak szerezni az uniótól.