Retro 4 (in memoriam belistázás)

Mióta a 2009/95-ös törvény megszületett a tisztességtelen forgalmazói magatartás tiltásáról, számos szakmai egyeztetésen vagyunk túl. A Márkaszövetség, az ÉFOSZ, az OKSZ és egy nagyon kooperatív MGSZH (mezőgazdasági szakizgatási hivatal) próbált számos tárgyalással úrrá lenni a szakmai zavaron. Eddig semmi retro: a végrehajtásra való felkészülés maximálisan 21. századi és európai. Azonban nincs a világnak az a jó szándékú tárgyalásmennyisége, ahol olyan tükröt lehet faragni, amelyben Quasimodo Pierce Brosnan lesz.Nagy győzelemként éltük meg a 3 százalékos maximált háttérkondíció kimaradását. A legnagyobb szakmai vereséget is azok ünneplik győzelemként, akik még nem is érzik, hogy a fürdővízzel a gyerek is kiömlött.
Vizsgáljuk a kérdést először elméleti, majd gyakorlati oldalról. A polcpénznek a politikai gazdaságtanban van egy igen disztingvált őse: a földjáradék. Vulgarizálva: a természetüknél fogva végesen rendelkezésre álló javakért azok ilyen természetét kifejező külön díjat kell fizetni. Eddig az elmélet.
Nincs gumiból a polc, szól a beszerző, és igaza van – ez már gyakorlat. Ezek után a gyártói márkák között milyen alapon fog szelektálni? ATL-erő alapján, ami inkább a nagyoknak van. Itt az újdonság, szalad az innovatív termékkel az ifjú key accounter. Ki ismeri? – kérdi majd a beszerző. Hát, ha belistázod, meg tudom hirdetni… Sajnálom, nem megy, nem tudok kockázatos új terméknek helyet szorítani, szól beszerzőnk, mert nem kérhet VALAMIT, ami a kockázatát EDDIG kezelte.
A becsületesen kialkudott és egyezményesen betartott polcpénz olyan, mint a külkerben az okmányos meghitelezés. Megfelelő időre jóban-rosszban összeköti iparost és kereskedőt: a kereskedő normál körülmények között érdekelt, hogy ne cseréljen, az iparos pedig figyeli a polci árakat, gondoztatja a polcot.
Így az egyelőre méltatlanul, Hófehérke módjára koporsóba tett tetszhalott belistázás fejfáján ez áll: élt 20 évet, a halottkém feltehetően kölcsönös szakmai bizalmatlanságot, inkompetenciát, néha indokolatlan mohóságot állapít meg a (tetsz)halál okaként. Feltámadunk!