Részben folytatódhat az élelmiszerárstop

Ugorhat a csirkemell ára

Lassan 2,5 hónapja tart már az élelmiszerárstop Magyarországon, amely számos tapasztalattal szolgált. Ezek közül az egyik leglényegesebb, hogy a baromfiágazat tud a leggyorsabban reagálni a változásokra, ugyanis a Baromfi Termék Tanács (BTT) emberei szerint nagyon sokan pillanatok alatt abbahagyták a telepítéseket – mondta el Raskó György agrárközgazdász, az Agrárszektor kérdésére. A szakember elmondta, hogy az árstop bevezetését követően volt egy olyan reakció, hogy az ágazat szereplői nem foglalkoznak csirkével, és akkor nem lesz csirkemell sem. Azonban, ha ez hosszabb távon is fennmarad, akkor komoly visszaesésre lehet számítani a termelésben, illetve a hazai termelők el fogják kezdeni kiépíteni a külföldi kapcsolatokat, és exportra fognak csak termelni.

Raskó György beszélt arról is, hogy Magyarországon 2020-ban még 2350 termelő foglalkozott brojlercsirke előállítással, ez azonban 2021 végére 1580-ra csökkent. Az agrárközgazdász szerint idén ez a szám 1300-1400 körül lesz, de ha marad az árstop, nagyon valószínű, hogy a nagy árutermelők mintegy egyharmada be fogja fejezni a tevékenységét. Mint fogalmazott, a csirke és a sertés esetében olyan áremelkedés történt az inputoldalon, ami a legprofibbakat is a padlóra tudja küldeni. Azáltal, hogy az energia és a takarmányok árai, valamint a munkabérek ilyen mértékben felmentek, hiába emelkedett a vágócsirke átadási ára 255 forintról 420 forintra, a baromfisok szerint még ez sem lesz elég. Raskó György úgy kalkulált, hogy az árstop után a csirkemellfilé kilója jóval 2 ezer forint fölött fog megállni. A sertés esetében hasonló tendencia figyelhető meg: a kilónkénti átvételi ár 1,15 euróról 1,95-re emelkedett három hónap alatt, ami 70%-os növekedést jelent. Az agrárközgazdász szerint ezt a kiskereskedelmi árakban nem lehet érvényesíteni, ám úgy vélte, hogy az áremelkedés jóval 20% fölött lesz. Hasonló következtetésre jutott Hornyák József, a Portfolio elemzője és Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke is.

A szakember szerint további árfelhajtó hatást képez az energiaárak elszabadulása, az európai uniós állatvédelmi és állatjóléti előírások, illetve a baromfinál a telepítési sűrűség kérdése, ami jelenleg 30%-nál nagyobb, ezt azonban csökkenteni kéne. Az viszont, ha ugyanannyi csirkét, vagy tojótyúkot nagyobb területen kell elhelyezni, az költségnövekedéssel jár. A szakember emellett kiemelte azt is, hogy a csirke esetében az előállítási költség 62-65%-át a takarmány teszi ki. A tápanyaggyártók most még a tavaly olcsóbban beszerzett gabonából készítenek tápot, ez a lehetőség azonban idén már nem fog a rendelkezésükre állni – emelte ki Raskó György, hozzátéve, hogy a gabonaárak növekedése jó 25-30%-ot rá fog rakni a tápköltségekre.

Európában most egy csirkemellfilé-hiányra lehet számítani, hiszen az ukrán termelés kiesett, Franciaországban pedig a madárinfluenza miatt már most 13 millió baromfit kellett leölni. A betegség amúgy Magyarországon és más országokban is megjelent, ennek következtében pedig csökkenni fog az év során a kínálat az európai piacon – jelezte Raskó György.

A hamarosan lejáró élelmiszerárstop kapcsán a szakember azon a véleményen volt, hogy a kormányzat azt meg fogja hosszabbítani, méghozzá úgy, hogy közben egy árkorrekciót is végre fognak hajtani, hogy csökkentsék azt a többletköltséget, ami kialakult az elmúlt hetek során. Raskó György szerint az árstop teljes feloldása azért nem képzelhető el, mert az egybe esne a kormány hivatalba lépésével, és egy ilyen lépés nagyon nem lenne népszerű. Elvégre mind a csirkénél, mind a sertésnél egy minimum 25%-os áremelkedés lenne, a liszt és a tej pedig 10-15%-kal drágulna. A cukornál nincs komoly nyomás, ami viszont a napraforgóolajat illeti, abból Európában hiány van, és ez egy komoly árfelhajtó tényező. Az agrárközgazdász úgy látja, a napraforgóolaj literes változata 1 ezer forint fölé fog emelkedni, ami a tavaly októberi árhoz képest 35%-os drágulás lesz. Raskó György emlékeztetett arra is, hogy lassan lejár az üzemanyagárstop is, ami együtt komoly sokk lenne a lakosság számára. A szakember ezért azt tartja valószínűnek, hogy az üzemanyagokat és az élelmiszereket illetően egyaránt hosszabbítások lesznek, de más feltételekkel és magasabb árakkal.

Az agrárközgazdász a lassan már két hónapja tartó orosz-ukrán háború kapcsán elmondta, hogy a kialakult helyzetnek szintén árfelhajtó hatása van, hiszen a két ország nemcsak fontos nyersanyag-beszállító, de a műtrágya-előállítás miatt inputoldalról is fontos szereplők. Az, hogy Ukrajna és Oroszország nem szállítanak műtrágyát, az szűkíti a kínálatot és tovább löki felfelé az árakat. Raskó György emellett rámutatott, hogy a háborúból kifolyólag a napraforgó és a kukorica tekintetében óriási, legalább 30%-os vetésterület-csökkenéssel lehet számolni.

Ez a napraforgómag esetében több millió tonnás terméskiesést jelent, a kukoricánál pedig elérheti a tízmillió tonnát is. Egy ilyen szintű terméskiesés a Földközi-tenger egész térségében emelni fogja az árakat- mondta Raskó György.

Arra a kérdésre, hogy mely élelmiszerek drágulhatnak a legjobban, ha véget ér az árak befagyasztása, a szakember egyértelműen a napraforgóolajat nevezte meg. A napraforgó-étolaj literének 700 forint fölött volt az ára az árstop elrendelésekor, annak megszűnésekor pedig nemcsak elérheti, de meg is haladhatja az 1000 forintot is. A második legmagasabb áremelkedés a fentebb már kifejtett okok miatt a csirkemellnél lesz megfigyelhető, ezt fogja követni a sertéscomb. Raskó György elmondta, hogy egészen más okok miatt, de idén januárban elkezdődött egy áremelkedés a vágósertések árát illetően, és az még most is tart. A hízósertések felvásárlása is kúszik felfelé, a malacé összesen 300%-kal nőtt, a sertésé pedig mintegy 70%-kal. Ahogy az agrárközgazdász fogalmazott, december utolsó heteiben még 23-25 euró körül be lehetett állítani egy malacot, de most már 65-70 euró körül tartanak az árak. 2022-ben az 1-20. hét között 280%-os áremelkedés történt, de ahogy a szakember fogalmazott, hogy a vágósertés ára az egekben levő takarmányárak miatt még tovább fog drágulni. Raskó György a lisztet illetően legfeljebb 10%-os, a cukornál pedig mintegy 5%-os áremelkedést valószínűsített. (agrarszektor.hu)