Részben a magyar termelők pótolhatják a hiányt a biotermékek piacán
Ukrajna és Oroszország meghatározó termelője Európában a legkülönbözőbb szántóföldi növényeknek is, különösen a búzának és az olajos magvaknak. A két ország, súlyának megfelelően ugyanezen terményekből ökológiai gazdálkodásban, biominősítéssel is nagy mennyiséget állít elő. A háborús helyzet miatt ezek a tételek most kiestek az európai körforgásból, ami keresleti piacot generált ‒ ismertette a helyzetet dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a magyar biominősítéseket végző Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2022/05/Ke%CC%81pernyo%CC%8Bfoto%CC%81-2022-05-05-15.12.51-1024x695.png)
Fontos a bio-vonal
A teljes kieső mennyiséget a magyar termelés természetesen nem tudja pótolni, ugyanakkor a mostani és még egy ideig várható hiány azt jelenti, hogy a hazai biotermelők még jobb áron tudják értékesíteni a készleteiket, ami egyértelműen látszik a vetésterületek növekedésén is. Olyan területek átállításáról van szó biobúzára vagy -napraforgóra és -repcére, ahol előtte is ökológiai módon termeltek, csak valami mást. A minősítés megszerzése, az átállás a vegyszeres gazdálkodásról egy többéves folyamat, azt ennyire gyorsan nem lehetne megvalósítani ‒ mutatott rá a szakember.
A biotermékek iránti igény ugyanakkor a fenti hatások nélkül is minden évben nő. A COVID-járvány alatti gazdasági visszaesés miatt arra számítottak a szakemberek, hogy csökken majd a biotermékek iránti nemzetközi kereslet, ehelyett a korábbinál is dinamikusabban bővült ‒ talán az ilyen termékek magasabb vitamin és tápanyagtartalma miatt. Most az energiaárak emelkedése csökkenthetné a fizetőképes keresletet, de ennek ismét csak semmi jele ‒ foglalta össze a szakember.
Ugyanakkor tény, hogy a biominősítésű termékek teljes európai forgalmára, volumenére nincs pontos adat. Ezek ‒ egyelőre ‒ nem tőzsdei termékek, ezért az ügyletek csak a vevő és az eladó között zajlanak. a kötelező statisztikai nyilvántartást a közeljövőben tervezik bevezetni.
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
A nagyvállalatok ellenállnak a gazdasági bizonytalanságnak
Visszafogott várakozások jellemzik a hazai nagyvállalati szektort a következő egy…
Tovább olvasom >Cégtrend 2024-ben: pozitívabb félév, de még mindig negatív üzenet
Az elmúlt öt év legalacsonyabb cégszámát idén júniusban regisztrálták. Az…
Tovább olvasom >A Magyar Marketing Szövetség a szakma utánpótlásáért
A Magyar Marketing Szövetség aktívan tesz a szakma jövőjéért, ezért…
Tovább olvasom >