Rengeteg kisbolt zárt be az elmúlt 10 évben

Az elmúlt évtizedben több mint 26 ezer kisbolt tönkrement, ugyanakkor jócskán megugrott az egy boltra és az egy négyzetméterre jutó forgalom. Nőtt persze a nagyáruházak száma is – olvasható a blokkk.com-on.

Az elmúlt évtizedben, 2005-2016. között sokat változott a magyar bolti, áruházi kiskereskedelem. Az értékesítőhelyek száma több mint 26 ezerrel csökkent, ma már 130 ezer alatt mozog a számuk (a benzinkutakat és az autókereskedéseket nem számítva). Ezzel egy időben a nagyáruházak száma gyarapodott, mind az élelmiszerek, mind a különféle iparcikkek kereskedelmében. Ezt jelzik azok a KSH adatok, melyek szerint a boltszám csökkenésével párhuzamosan a kiskereskedelmi hálózat alapterülete és a boltok átlagos alapterülete nőtt. Mindez a kisboltok térvesztését mutatja, hiszen a bezárt üzletek közülük jutottak a végleges redőnylehúzás sorsára.

A nagyobb alapterületű áruházak sajátossága a korszerűbb eszközök, értékesítési módszerek alkalmazása, amivel gyorsítják a vásárlók kiszolgálását és természetesen költségeket is megtakarítanak. (Így az sem véletlen, hogy a nagyáruházak átlag feletti béreket tudnak fizetni.) A kiskereskedelem hatékonyságának egyik mutatója az egy négyzetméterre jutó forgalom, amihez kapcsolódik az egy boltra eső bevétel is. Nos, a számítások azt mutatják, mindkét mutató nagyot ugrott egy évtized alatt.

A boltok, áruházak hatékonyságát, termelékenységét jelző mutatók, az egy négyzetméterre jutó forgalom és az egy boltra eső bevétel nagyot ugrott az elmúlt évtizedben, elsősorban az élelmiszerkereskedelemben. Itt megkétszereződtek ezek a mutatók, ami nem véletlen, mivel azt is jelzi, hogy ezen az áruterületen a legélesebb a verseny. Az iparcikkek kereskedelmében is azért jelentősebbnek minősíthető az emelkedés, de messze nem annyi, mint az élelmiszerboltok körében. Az iparcikkek kereskedelmének mások a sajátosságai, ez is magyarázat a különbségre, például számos árucsoportban kisebb alapterületen is elférnek a korszerű boltok.(blokkk.com)