Rendkívüli alkalmazkodásra van szükség a mezőgazdasági termelésben

(Fotó: AM/Vermes Tibor)

A gabonakereskedelem piaci szereplőitől világos magyarázatra lenne szükség a hazai felvásárlási árak és az irányadó párizsi árutőzsdei gabonajegyzési árai között óriásira nőtt különbözetről – jelentette ki az államtitkár. Mint fogalmazott, a gabonapiacot az orosz-ukrán háború, az Ukrajnának biztosított teljes vámmentesség, a Fekete-tengeri kikötők blokádja miatti szállítási lehetőségek folyamatos változása rendkívüli módon felbolygatta, amely a gabona és olajosnövény árakat először az egekbe, majd a mélybe lökte – sorolta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Mindehhez véleménye szerint lehetetlen egyik pillanatról a másikra alkalmazkodni. A termelők érdekében ezért kellett először nemzeti, majd uniós hatáskörben korlátozni a térségbe érkező ukrán gabonaimportot. A korlátozás működik, a tranzitáru elhagyja az országot és az importtilalmat – a pletykák ellenére – a különböző gabonából és olajosnövényekből készült daráknak álcázva sem játsszák ki – mondta.

Ez az oka a búzánál tapasztalt árkülönbségnek

Feldman Zsolt a terményfelvásárlási árakkal, a kereslettel kapcsolatban rávilágított arra, hogy az elmúlt években a búzánál az irányadó párizsi árutőzsde, a MATIF jegyzési árai és a magyar felvásárlási árak között kialakult 5-15 ezer Ft/tonna árkülönbség Magyarország tengeri kikötőktől való távolsága miatti szállítási költségekkel akár alá is támasztható. De most, a párizsi jegyzési árak és a kereskedők által meghirdetett felvásárlási árak között legalább 30 ezer Ft/tonna árkülönbség van. Az államtitkár állítása szerint ezt már nem indokolja sem a szállítási költség, sem a kereslet alakulása, éppen ezért a magyar gabonakereskedelem piaci szereplői részéről világos magyarázatot vár, mert a háborús események piaci és kereskedelmi hatásai, a szeptember 15-e után is fenntartani kívánt importkorlátozás vagy éppen a forint-euró árfolyam alakulása ezt nem támasztják alá. Csak remélni lehet – fogalmazott -, hogy a kereskedők hozzáállása nem egyfajta elégtétel azért, mert 2022-ben a magyar termelők egy része – rosszul felmérve a piaci viszonyokat – megemelkedett termelési költségeikre tekintettel magasabb árszinten kívánták értékesíteni gabonájukat.

Az államtitkár az új Közös Agrárpolitika közvetlen támogatási rendszerével kapcsolatban azt mondta, hogy az idei év tanulóév, az új uniós elvárások a termelőktől jelentős alkalmazkodást követelnek meg. A mezőgazdasággal kapcsolatban állók számára fontos rávilágítani, hogy az agrártámogatások nem ajándékot jelentenek, mögöttük olyan követelményeknek kell megfelelni, amelyek pluszköltségekkel vagy termeléscsökkenéssel járnak, a rendszer ezt próbálja meg kompenzálni. Nem várható, hogy folytatódhatna a két évvel ezelőttig megszokott piaci és termelési környezet a szántóföldi növénytermesztésben, ezért több területen a magyar agráriumnak alkalmazkodnia kell a megváltozott viszonyokhoz. Feldman Zsolt három ilyen területet nevezett meg: a költségek csökkentése érdekében közös inputanyag beszerzés, a gazdálkodók termelési szerkezetének nagyobb hozzáadott értéket jelentő kultúrák felé történő alakítása és a hatékonyság növelése. Ezek az eredményes gazdálkodás alapjai – fogalmazott. Az alkalmazkodáshoz a 2027-ig tartó támogatási ciklusban a vidékfejlesztési támogatások minden gazdálkodó számára segítséget tudnak nyújtani. A szaktárca az új pályázatok menetrendjét szeptemberben állítja össze. Az államtitkár a Szentlőrinci Mezőgépnapok apropóján arról is beszélt, hogy az Agrárminisztérium precíziós gazdálkodásra történő átállását segítő pályázati felhívásával a gazdálkodók 6000 helyspecifikus munkavégzésre alkalmas traktort, 5700 munkagépet és 1300 kombájnt tudnak beszerezni.

AM