Business Dinner I. konferencia 2007. március 22. – beszámoló

Csúcsvezetők egy asztalnál

A több mint három éve alakult Lánchíd Klub tevékenységének eddigi csúcspontja – így jellemezte a Trade magazin által, a Klub közreműködésével szervezett Business Dinners rendezvénysorozat első találkozóját Hovánszky László elnök. Az évente több mint négyezer milliárd forint értékű árut előállító és forgalmazó termelő és kereskedelmi vállalkozások vezetőinek krémje volt kíváncsi az első idei Business Dinner programra.

A hazai kereskedelem és élelmiszer-feldolgozás 115 felsővezetője március 22-én a budapesti Hotel Corinthia Aquincumban találkozott Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, valamint Csányi Sándorral, az OTP elnök-vezérigazgatójával, akinek az ágazatban mezőgazdasági, hús- és tejipari, valamint borászati befektetései is vannak.

A nagy érdeklődés nem lehetett véletlen, hiszen az agrártárca számos, a közelmúltban, magyar szempontból sikerrel végződő brüsszeli tárgyalási forduló után van. De az élelmiszer-gazdaság számára fontos hazai csatákat is megnyert Gráf József. A dalmandi gazdaság, a pécsi-szegedi Sole-MiZo, a PICK-csoport, valamint a villányi Csányi Pincészet tulajdonosa, az OTP vezetője, Csányi Sándor pedig első alkalommal jelent meg nyilvánosan agrár-élelmiszeripari vállalkozóként.

Egy kézbe kerül az élelmiszer-ellenőrzés

A jelenlévők többsége bizonyára egyetértett Hovánszky Lászlóval, aki a találkozó és vita alaphangját azzal adta meg, hogy a honi élelmiszerlánc adottságai között a felkészült kereskedőket, a jó márkákat és a kiváló szakembereket említette meg. Mindezzel párhuzamba állította a piaci szereplők, a befektetők és az állam közös felelősségét, amellyel a gazdálkodás tisztasága, az egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében kell lobbizni a honi törvényalkotás és a brüsszeli szabályozás felelősei között.

Gráf József miniszter beszámolt a közelmúlt brüsszeli történéseiről. Elmondta, hogy személyes konfliktusokat is vállalva azon lesz, hogy Magyarország élelmiszer-biztonsági szempontból az egyik legmegbízhatóbb országgá váljon. Elismerte, hogy az ország nem volt teljes egészében felkészülve arra az élelmiszer-áradatra, amely az EU-tagság első két éve alatt érkezett, miközben ezek egy része sok minőségi kívánnivalót hagyott maga után. Hozzátette, számára is meglepetést okozott, hogy a szervezett bűnözés beszállt az élelmiszerláncba.

– Megdöbbentő volt – mondta –, ami a karácsonyi, kiemelt élelmiszerbiztonsági ellenőrzés során napvilágra került. A 600 tonnás élelmiszer-lefoglalás és -megsemmisítés, valamint hogy nagyüzemi módszerekkel folyik az átcímkézés, hamisítás, azt bizonyította, hogy szükség van az erős ellenőrzésre. Tűzzel-vassal, – és ebben nincs kegyelem –, következetesen megyünk tovább az úton – fogalmazott.

Ennek érdekében már döntés született arról, hogy az eddig szétszórt élelmiszerbiztonsági felügyelet egy kézbe, az agrárminiszter felügyelete alá kerül. Az átszervezés a tavasz végére fejeződik be.

Gazdálkodók: az utolsó lehetőség

A miniszter kiemelte azt is, hogy az élelmiszerlánc minden szereplőjét érintve az Európai Unió közös agrárpolitikájában 2007 és 2013 között jelentős változások következnek be. Ez egyben az utolsó lehetőség, hogy a magyar gazdálkodók felzárkózhassanak a támogatásokat régóta élvező régebbi uniós tagokhoz. Hallgatóival megosztotta azt a személyes véleményét is, miszerint az unió közös kasszájába befizetők – Nagy-Britannia és Svédország – közelmúltbeli próbálkozása az agrártámogatások erőteljes csökkentéséről egyelőre megfeneklett. De a mostani hétéves költségvetés 2013-as lejárata után számítani kell a támogatások radikális lefaragására. Vagyis a 2007 és 2013 között még hozzáférhető 1500 milliárd forint uniós támogatást úgy kell felhasználni, hogy jól szolgálja a felzárkózást. Magyarországnak 8-10 éves technikai lemaradása van Európa vezető agrár országaival szemben. Ok a kilencvenes évek vége felé, támogatás mellett jelentős termeléskorszerűsítést hajthattak végre. Ha sikerül a magyar élelmiszergazdaságot újra lendületbe hozni, akkor harminc százalékkal növekedhet a kibocsátás. Az uniós agrárreform is folyik, tavaly már érezhettük a cukortámogatás átalakulásának hatását. Az uniós szabályok 2007-től kezdődően kötelezően előírják a tejtámogatás termeléstől való elválasztását, és ez 2009-től tovább folytatódik, a jelenlegi termeléshez kötött támogatás megszüntetésével.

Gráf József hangsúlyozta, az új agrár-támogatási eljárási törvénnyel a minisztérium 15-20 évre meghatározza a magyar mezőgazdaság sorsát. S a jó döntéseken múlhat az is, hogy mi lesz egyebek mellett a magyar cukorrépa-termelőkkel – akik sorsáról Fischer Béla, a Magyar Cukor ZRt. vezérigazgatója érdeklődött. De rákérdezett arra is, hogy lesz-e esély egy európai szintű brand, vagy egy nagy koncentrált vállalat kialakulására.

Termelői tulajdon pro és kontra

Az államigazgatási gyakorlattal is rendelkező Csányi Sándor – hiszen dolgozott a Pénzügy-, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban is – bankárként és élelmiszeripari cégek tulajdonosaként összegezte tapasztalatait. Nézete szerint sok kárt okoznak az élelmiszerláncnak azok a szakmai és pénzügyi befektetők, akik hitelből vásárolták meg a cégeket, s a termelés hasznából akarják törleszteni az adósságot. Csányi Sándor szerint az élelmiszerágazat konszolidációjára Gráf Józseffel és a jelenlévő Varga Jenővel, a Vektigális ZRt. elnök-vezérigazgatójával, számos élelmiszeripari cég felszámoló biztosával a vita során megegyeztek abban, hogy az elmúlt években többször előfordult: nem az egyes vállalatok szakmai vezetői tehetőek felelőssé azért, hogy egy-egy vállalat csődbe jutott, hanem a hozzá nem értő cégvezetők.

Csányi Sándor szerint az élelmiszergazdaság nem az az iparág, ahol a befektetők gyors haszon reményében tevékenykedhetnek. Beszámolt arról is, hogy hosszabb távú céljait azzal is alátámasztja, hogy a PICK-csoportnál alaptőke emelést fontolgatnak. Bankárként elmondta, hogy az élelmiszeriparban egy újabb konszolidációra lenne szükség, hogy az erősebb, jobb termékszerkezettel rendelkező cégek fennmaradhassanak. Ezzel együtt Csányi Sándor nem tartotta jó megoldásnak az élelmiszer-feldolgozók termelői tulajdonba adását, szerinte a bevétel hajszolása érdekében olyan árengedmények megadására kényszerülnek, amelyek más feldolgozók tárgyalási pozícióit rontják. Varga Jenő ellenben azon a véleményen volt, hogy a hitelezők érdekében szükség lehet a működés fenntartására. Gráf József pedig utalt a gazdaságin túl a morális felelősségre is. Elmondása szerint, ha a Hajdú-Bét, vagy a Carnex csődje során az állam nem avatkozik be, nem tompítja a felszámolás hatásait, akkor nagyobb régiókban alakulhat ki súlyos foglalkoztatási, szociális feszültség.

Mindenki elrettentő szankciókat akar

Csányi Sándor vetette fel a borzárjegy megszüntetésének káros hatását. Pincészetében pontosan érzékelték, hogy a bor zárjegyének megszüntetése utáni napokban azonnal harmadára csökkent a pincészete által a vendéglátóknak szállított bor mennyisége. Gráf József azzal dobta vissza a labdát a borászoknak, hogy a világon is ritkaságnak számító lehetőségként az ágazat a jövedéki adó helyett létrehozhat egy saját felhasználásra szánt – éves szinten – 1,5-1,7 milliárd forintos, marketingre és minőségellenőrzésre fordítható pénzügyi alapot. Az, hogy az alap még mindig nem működik, nemcsak a kormányzat felelőssége, hiszen eddig a borászok sem jutottak egyezségre, hogy miként használják fel.

A jelenlévők között teljes egyezség alakult ki a fekete gazdaság felszámolása ügyében. Bár a technikai végrehajtást illetően voltak eltérő álláspontok. Abban egységesek voltak, hogy gyors és elrettentő szankciókra van szükség, olyanokra, amelyik a vétkes kedvét hosszú időre, esetleg örökre elveszi a csalástól. Gráf József elmondta, hogy elsősorban az élelmiszerbiztonsági ellenőrzésekkel tudnak fellépni, s az átfogó vizsgálat során, az áru útjának felderítése közben lehet a jól szervezett bűnözőhálózatot felszámolni. Többen elrettentő büntetést kértek, de Fazekas Endre, a Sió-Eckes Kft. ügyvezetője, az előállítók egyetemleges termékfelelőssége mellett felvetette a kereskedők felelősségét is. Úgy vélte, hogy a kereskedőknek auditálni kellene a beszállítóikat, így nem fordulhat elő, hogy a feketegazdaságból vásárolhassanak.

A miniszter véleménye szerint a magyar mezőgazdaság a megkezdett reformok nyomán a mostani unión belüli 16-ik helyéről az első tízbe kerülhet.

Czauner Péter