Innovációk napja és „Inno d’Or – Év Innovációja 2024” beszámoló

Dátum: 2024. 05. 16. 00:00

Innovációk napja idén már negyedszer

Ismét megrendezésre került a Trade magazin által 2021-ben életre hívott innovációs verseny, amelynek díjátadóját idén újra egész napos szakmai konferencia kísérte. Az innováció jegyében rendezett Innovációk napja eseményre és benne az Inno d’Or – Év innovációja 2024 verseny díjátadójára a Hungexpon került sor, május 16-án.

Az eseményen izgalmas szakmai előadásokra és beszélgetésekre került sor, amelyek bemutatták az aktuális újdonságok és újítások jellemzőit, majd átadására kerültek az Inno d’Or – Év innovációja 2024 díjak és különdíjak is.

Hermann Zsuzsanna, a Trade magazin ügyvezető-főszerkesztője

Az eseményt Hermann Zsuzsanna, a Trade magazin ügyvezető-főszerkesztője nyitotta meg, és foglalta össze röviden az FMCG piac aktuális innovációs helyzetét, amelynek tükröt tartott az idei verseny is. Sajnos, a gazdasági környezet, a bizonytalan piaci helyzet és a fogyasztók szűk pénztárcája nem kedvez az innovációknak. Kevesebben merik vállalni az innovációk költségeit, de a vásárlók is nehezebben vehetők rá, hogy költsenek egy-egy újdonság kipróbálására. Ugyanakkor mindig támogatja a kilábalást az innovációk húzó ereje, így sosem szabad feladni az ilyen irányú törekvéseket. Az idei versenyen bemutatott újdonságokra mindenképp büszkék lehetnek a pályázók, hiszen számos olyan termék került bemutatásra, amely irányt és példát mutat a piac szereplőinek.

Nemzetközi innovációs trendek

Dalmadi Júlia, a Trans Food Mission és a Secontaste alapítója

Elsőként Dalmadi Júlia, a TransFoodMission és a Secontaste alapítója mutatta be, hogyan válaszolhat az élelmiszeripar a fenntarthatósági kihívásokra. Előadásában három fontos terület kiemelésével – elszabadult alapanyagárak, erőforrások kihasználása, élelmiszerpazarlás – és a rájuk hozott konkrét példákkal szemléltette a helyzetet.

Az egyre dráguló kakaóipar innovációi között szerepelt egy amerikai cég, amely molekuláris szintű ízprofil-alkotást alkalmaz alternatív alapanyagokból a csokoládé ízélményének megteremtésére. Emellett egy sejtalapú mezőgazdasági technológiát is bemutatott, amely a csokoládégyártást újragondolja, míg egy brit kezdeményezés Szent János kenyeret és árpát használ fel, hogy kakaómentes, csokoládé ízű terméket állítson elő. Az erőforrások fenntartható felhasználását illetően Dalmadi Júlia a Starbucks és a kanadai Tejipari Szövetség együttműködését említette, amely támogatást nyújt a környezetkímélő gazdálkodásra váltó tejtermelőknek.

Kiemelte: az upcycling mint innovációs forma, nemcsak környezeti előnyökkel jár, hanem gazdasági hasznot is eredményez: értéket teremt az elpazarolt nyersanyagokból. Saját vállalata példáját is felhozta, amely a sörgyártás melléktermékeit felhasználva készít reggelizőpelyhet és sörkorcsolyát.

Szóba került egy olyan innovatív ital is, amely koffein alapú, de nem tartalmaz kávét vagy teát: a koffeint olyan alapanyagokból nyerik, amelyek más cégek számára melléktermékként keletkeznek. A folyamat ízfeltérképezéssel kezdődik, ami segít meghatározni, hogy mely melléktermékek alkalmasak a kívánt ízvilág létrehozására.

Innovációs trend = alternatíva

Az Innovációk Napjának egyik kiemelt programja volt a kerekasztal-beszélgetés, amelyet Dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára moderált. A panelbeszélgetés résztvevői voltak: Éder Tamás, a Magyar Hússzövetség elnöke, Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója, Dr. Kápolna Beáta, a METRO Nagykereskedelem beszerzési igazgatója, Miskolczi István, a Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetségének ügyvezetője és Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének ügyvezetője.

Éder Tamás, a Magyar Hússzövetség elnöke

Éder Tamás szerint noha a 80-as és 90-es évek elején még komoly kutatásra épülő újítások zajlottak az országban a húsiparban, mára Magyarország az erőforráshiánynak betudhatóan követő állásponton van: néhány év késéssel vesszük át azokat a működő megoldásokat, amelyeket a nyugatabbra lévő országok élelmiszeripara alkalmaz.

A világ húsfogyasztásának kevesebb mint 1 százaléka áll alternatív termékekből, ez egyes előrejelzések szerint 10 év múlva akár 6-7 százalék is lehet, de ez bizonytalan egyelőre. Az elmúlt évek tapasztalata az, hogy magas infláció miatt az alternatív termékek fogyasztása megtorpant. Európa húsipara kettészakadt: az olasz, spanyol, francia piacrész konzervatív állásponton van. Zajlik a piacvédelmi csata, hogy a húskészítmény az húskészítmény, minden más pedig „egyéb” kategória. A skandináv, német, nyugat-európai húspiaci szereplők egy része közben elfogadta az alternatív megoldásokat, a nagy cégek mindkét irányba fejlesztenek és gyártanak. Magyarországon is több olyan cég van, amely termel húskészítményt és alternatívát is, de igazából nincs akkora igény a növényi alapú húshelyettesítő termékekre, hogy ez a cégek számára megfelelő profitot hozzon, így egyelőre nincs széleskörű gyártás. A flexteriánusok száma is jelenleg töredéke az európai átlagnak – ha idővel felzárkózunk, gyártói oldalon is bizonyára csatlakoznak a cégek.

Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója

Harcz Zoltán szerint a tejipar talán a leginkább innovatív ágazat, hiszen egy átlagos szupermarketben többszáz féle tej- és tejterméket találunk a polcokon, bár ezeknek sajnos nem elég nagy aránya hazai előállítású. Büszke arra, hogy a magyar tejfeldolgozók egytől egyig állítanak elő laktózmentes termékeket, ugyanakkor a desszertek, vaj, sajt, joghurt importaránya rendkívül nagy.

Magyarországon – uniós összevetéseben – sok tejet iszunk, pláne mióta a hatósági áras listába a fogyasztói folyadéktej is bekerült. A növényi italnak ehhez képest néhány százalékos piaci részesedése van, viszont elismerendő, hogy látványos a növekedése – csak az importnál 157 százalékos egyes statisztikák szerint, igaz, rendkívül alacsony bázisról.

Harcz Zoltán szerint az edukációra kellene nagy hangsúlyt fektetni, hogy tisztában legyenek a fogyasztók a termékek eredetével, megkülönböztethetőségével, beltartalmával és mindegyik élettani előnyével.

Miskolczi István, a NÉGYOSZ ügyvezetője

Miskolczi István szerint felesleges a sok vita a körül, hogy mit minek hívunk, hiszen az ebben a szegmensben mozgó fogyasztó pontosan tudja, mit vesz le a polcról, a „mandulatej” kifejezés nem téveszti meg. Nincs már szükség több szabályozásra, inkább arra kell a hangsúlyt fektetni, hogy a valóban megtévesztő gyakorlatokat kigyomlálja a hatóság. A cél az legyen, hogy minél több magyar gyártó legyen jelen a szegmensben a külföldi dominancia helyett. A tejhelyettesítő termékek „vonata” már elment a magyar gyártók előtt, hatalmas a kínálat, nagyon költséges bekerülni. De vannak más lehetőségek más termékkategóriákban, amelyekre érdemes odafigyelni, fejleszteni, mert vannak lehetőségek.

Szerinte is fontos, hogy nyitottak legyünk, mert a vásárló mindegy, hogy állatjólét, vagy fenntarthatóság, vagy egészségügyi okokból fordul a növényi termékek felé, ki kell szolgáljuk. Erre a horeca a legjobb példa, amely a legnyitottabb talán, hiszen a vendég oda megy, ahol a család minden tagja talál magának kínálatot, függetlenül attól, hogy milyen étkezésű.

Vörös Attila, a FÉSZ ügyvezetője

Vörös Attila, rámutatott, hogy az EU feldolgozó élelmiszer-iparának alig 1 százalékát adja Magyarország. A magyar piacot szigorú szabályozói környezet, extraadók – népegészségügyi termékadó, a kiskereskedelmi adók –, és adminisztratív terhek – a csomagolással kapcsolatos jelentési és befizetési kötelezettségek, az önellenőrzési rendszerünk, az EPR – lassítják, ami miatt az innovációra már nem sok erőforrás marad.

Az uniós tagországok élelmiszeriparának versenyét egy olyan százméteres síkfutáshoz hasonlítja, amelyen a rajtpisztoly eldördülésekor a lengyel, német, cseh, osztrák vagy román élelmiszeripar a százméteres síkfutást kezdi meg, míg a magyar gyártók 110 méteres gátfutáson indulnak.

– Az a környezet, amiben mi dolgozunk, sokkal kevésbé támogatja az innovációt, mint a többi versenytárs országé – mondta. – A környezet folyamatosan változik, a mértékén lehet vitatkozni, de magán a fejlődésen, változáson felesleges. A FÉSZ-en belül minden irány és profil megtalálható, így nekünk ezeket az innovatív törekvéseket a tőlünk telhetően támogatnunk kell.

Technológiai értelemben is jelentős hátránnyal indul a magyar versenyző: ha megnézzük, mekkora CO2-kibocsátásra jár egy eurónyi hozzáadott érték megtermelése az EU-ban és Magyarországon, akkor kettes szorzónk van az EU-s átlaghoz képest, tehát fele annyira vagyunk hatékonyak energetikában. Hasonló a helyzet élőmunka-hatékonyságában is.

– Tehát modernizálni kellene, hogy utolérjük a síkfutókat, de a gátakat is át kell ugrani közben – tért vissza a sportanalógiához.

Dr. Kápolna Beáta, a METRO Nagykereskedelem beszerzési igazgatója

Dr. Kápolna Beáta kifejtette, hogy a fenntarthatóság és a modern technológiák egyre nagyobb szerepet kapnak a METRO beszállítói stratégiájában is, ami látszik a folyamatosan e termékcsoportokban bővülő kínálaton is.

Kiemelte, hogy az élelmiszeriparban a kisebb, innovatív vállalkozások jelentős előnyt szerezhetnek azzal, hogy gyorsabban képesek reagálni a piaci igényekre és alkalmazkodni az új technológiai trendekhez. Azt persze el kell fogadni, ha a fogyasztó nehéz helyzetben elsősorban az árakat nézi, azonban optimista a jövővel kapcsolatban.

Fontosnak tartja, hogy a trendekhez alkalmazkodni kell, és sajnos, ha valamiből, amit keres a vásárló, nincs magyar termék, akkor az importot fogja megvenni, a kereskedő pedig tartani fogja a polcon, hiszen az elsődleges célja, hogy választ adjon a vevői keresletre. Nyitottnak kell lennie a hazai beszállítói piacnak az új innovatív termék igényekre.

Dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára

A beszélgetés moderátora, Dr. Felkai Beáta Olga összefoglalójában rámutatott, hogy ma a motiváció a növényi innovációkra sokféle lehet: egyes fogyasztók egészségügyi okok miatt orientálódnak erre, másokat a kíváncsiság hajt, hiszen van egy divatirányzat is, sokan fenntarthatósági okok miatt élnek ezekkel a termékekkel. Régen kevesebb volt a tej, mégis voltak már növényi alapú termékek az 1800-as években is.

A húshelyettesítők terén nagyjából egy 20 százalékos növekedésről beszélhetünk, és ma már egyre kevesebb helyre tudunk úgy bemenni, hogy ne kérdeznék meg, tehéntejjel vagy növényi itallal kérjük-e a kávét.

Otthon kevésbé kísérletezünk, kimozdulva már nyitottabbak vagyunk. A vendéglátásnak éppen ezért komoly felelőssége van abban, hogy az alternatívákat közelebb hozza az emberekhez. Sokan nem fenntarthatósági szempontokat vesznek figyelembe, ám ha a gyerek kipróbálja az étteremben a borsófehérjéből készült bolognait és ízlik neki, legközelebb otthon is kérni fogja.

Az EU rendeletben szabályozva mondja ki, hogy tejnek kizárólag a tőgyváladékot engedi meg hívni, néhány kivétellel, mint a kókusztej, vagy a disznósajt…, ugyanakkor a szabályozás az edukáció szempontjából is fontos: ha azt mondjuk a fogyasztónak, hogy reszelje rá a tésztára a vegán tömböt, nem biztos, hogy tudni fogja, miről van szó. A helyes elnevezések használata és az edukáció segít, hogy tisztában legyen a vásárló mit szeretne venni és mit kínálnak neki.

– Reálisan kell látni az ágazat terheit, fejlesztésekre és kutatásra is szükség van, nem csak ezeknél az ágazatoknál, hanem az egész élelmiszeriparban – vont konklúziót a helyettes államtitkár asszony.

Mi kell egy befektetőnek?

Balogh Levente, a Szentkirályi Magyarország elnöke, Vitapress ügyvezetője, vállalkozó, befektető, cápa

Balogh Levente, a Szentkirályi Magyarország elnöke, a „Cápák között” műsor ismert befektetője szót ejtett arról, hogy már nem elég a hagyományos harc a tőkéért, az edukáció, mentoráció még inkább fontos. Jelenleg egy AI-al foglalkozó startupba társult, amely webshopok számára fejleszt AI megoldásokat. Úgy véli, az AI kulcsfontosságú az üzleti hatékonyság növelésében és a munkaerőhiány problémájának kezelésében.

Balogh Levente szerint a brandépítés az üzleti siker alapja: hiába van a mennyiség a kereskedelmi sajátmárkákból, a komoly profit a jól felépített gyártói márkákban rejlik. Ráadásul a gyártó biztonsága is kérdéses, hiszen, ha a sajtátmárkás terméket gyártó cég hibázik, a következő héten már egy másik cég gyártja ugyanazt. Ezzel szemben „a Gucci, a Louis Vuitton, száz, kétszáz éves cégek, világháborúkat éltek túl” – egy márka sosem lecserélhető.

Egy brand sikerének három alappillérét azonosította: a product technology, tehát a megfelelő technológiával készülő termék, a megfelelő marketing és a profi sales. Egy jól kiépített, hagyományt teremtő brand minőséget jelez, ami válságálló fogyasztói bizalmat ad, és a teljes vállalkozás piaci értékét növeli – ezért mindig ott lesz a piacon.

Mindig kell az AI?

Dr. Tilesch György, nemzetközi AI szakértő, PHI Institute alapító elnöke

Dr. Tilesch Györggyel, a PHI Institute for Augmented Intelligence alapító elnökével és egyben AI szakértővel Hermann Zsuzsanna beszélgetett.

Ázsia jelentős része erősen AI-elfogadó, nagyjából 80-85% között mozog a pártolók aránya. A társadalom elfogadja, a politikusok, a nagyvállalatok úgy látják, hogy az AI kulcsfontosságú a globális hatalmi törekvések szempontjából.

Ezzel szemben Amerika kicsit elaludt az AI vizió és szabályozás teréen. Most pedig azzal néz szembe, hogy míg a legtöbb nagy technológiai (és egyben AI) vállalat amerikai, kevés hangsúlyt fektettek az AI koherens társadalmi jövőkép kidolgozására. A döntéshozók úgy vélték, hogy amíg az amerikai vállalati dominanciát nem kérdőjelezik meg, addig szükségtelen a beavatkozás.

Európa más forgatókönyvet mutat. A technológiai potenciál kihasználásában tapasztalható jelentős lemaradása miatt az Egyesült Államokhoz és Kínához képest elsősorban a szabályozáson keresztül közelíti meg a mesterséges intelligenciát, viszont ezzel az EU AI Act lesz a világ első keretszabályozása, ami heteken belül hatályba lép.

Tilesch György szerint például az Amazon 80 százalékban az AI technológiák kihasználásával érte el azt a piaci dominanciát, amelyet ma láthatunk, különösen az automatizált raktározási megoldások és a személyre szabott vásárlói élmény területén.

Az AI technológiák egyre inkább képesek arra, hogy komplex problémákat oldjanak meg, mint például a fogyasztói viselkedés előrejelzése vagy a készletgazdálkodás optimalizálása. Ez különösen jelentős az FMCG vállalatok számára, ahol az AI lehetővé teszi az ellátási lánc hatékonyabb kezelését, a termelékenység növelését és a működési költségek csökkentését.

Retail innovációk és vásárlói igények

Bakonyi-Kovács Krisztina, a CPS GfK-YouGov vezető tanácsadója

Bakonyi-Kovács Krisztina, a CPS GfK-YouGov vezető tanácsadója szerint az elmúlt években átélt válságok mindegyikéből tanultak valamit a vásárlók. A Covid járványt megelőző időszakban 2018-19-ben kezdett előtérbe került az innováció és a fenntarthatóság kérdése. A Covid időszakban 2020-21-ban a lezárások során megnőtt az otthoni étkezések aránya, többet vásároltunk élelmiszerből, és háztartási vegyiáruból; megtanultunk készletezni. 2022-től kezdve a megélhetési válság előszeleként az ár és pragmatizmus kerültek előtérbe. Megtanultunk takarékosan vásárolni, kivettük a kosárból azokat a termékkategóriákat, amire nem volt mindenképp szükségünk. Felmértük mit hol érdemes vásárolni, hol jövünk ki legjobban a pénzünkből.

A vásárlók nagy része igyekszik még kevesebbet költeni napi fogyasztási cikkekre, és csak azt megvenni, ami a legszükségesebb, lehetőleg sajátmárkát a kedvezőbb ára miatt. Nőtt a takarékossági szempontok jelentősége az élelmiszer vásárlások során: az ár és az eltarthatóság szerepe megnőtt, míg sok egyéb szempont, például a tápérték, minőség, magyar eredet veszített jelentőségéből. A válságtünetek ellenére, vagy talán pont ezek miatt érdemes azonban a márkáknak és a kereskedőknek az innovációba invesztálni. Számtalan tanulmány született a korábbi válságok adatainak kiértékelésére, és a CPS GfK Európa szinten aggregált adatai alapján is az igazolódik vissza, hogy a recesszió alatt a termékfejlesztésbe, az új termék bevezetésekbe történő befektetések jellemzően mind piacrészben, mind pedig profitban megtérülnek a következő expanziós időszakban. A vásárlók bizalmának visszaszerzése, nem csak a márkák, hanem azon kereskedők számára is fontos, akiket negatívan érintettek a vásárlói válságreakciók, vagyis a kosárméret alacsonyan tartására való törekvés, a promóció-vadászat, a látogatott boltkör bővítés (a jobb ajánlatok reményében). Az anyagi megfontolások miatt elpártoló vásárlók bizalmának visszaszerzésére a kereskedelemben is hatékony eszköz az innováció. A vásárlók megtartásához hozzájárul a komplex vásárlási élmény (tehát nem csak az ár számít), és ez fokozottan igaz a fiatalabb korosztályokban. Az okos eszközök segítik a személyre szabott ajánlatok, promóciók kialakítását (pl. AI segítségével), az in-store automatizálást (pl. self-scan), a termékek megjelenítését (pl. appok, AR), illetve a kasszamentes vásárlás (walk-out technológia).

Rátonyi Krisztina, az esemény moderátora

A díjátadót és az Innovációk napja eseményt Rátonyi Krisztina moderálta.

A hazai elismerés, nemeztközi forduló

Az Inno d’Or – Év innovációja verseny célja, hogy évről évre olyan értékteremtő innovációkat jutalmazzon, amelyek meghatározható vásárlói, fogyasztói igényre nyújtanak megoldást, valamely nevesíthető trendbe illenek, vagy egy meglévő, meghatározható igényből inspirálódott fejlesztés eredményei. A verseny legjobbjai a Zsűri döntése alapján megkaphatják a Best of the Best, Legjobb innováció és a Pioneer of the Year, Kategóriateremtő innováció elismeréseket is.

A verseny hatalmas elismerése, és egyben a nagy lehetőség a nyertes pályázók számára, hogy a Trade magazin és az ESM között kötött megállapodás értelmében a BIG (Brand Innovation in Grocery) Awardsra belépőt jelent a hazai verseny. Ezáltal a nyertesek 40% kedvezménnyel jelentkezhetnek a nemzetközi versenyre.
A BIG-díjra minden olyan márkás élelmiszer és nem élelmiszer termék pályázhat, amely jelenleg legalább egy európai országban kiskereskedelmi forgalomban kapható. A pályázókkal szembeni elvárás, hogy magas minőséget képviseljenek, markáns megkülönböztető jegyeket hordozzanak és kategóriájukban a legjobb termékek közül is kitűnjenek. (További információ: big-awards.com)

5 kategória, 26 díjazott

Az idei megmérettetésből 26 olyan pályázat került ki győztesként a magas számú szakmai zsűri bírálata alapján, amelyek piaci bevezetése 2023. január 1. és 2023. december 31. között zajlott, és a saját kategóriájukban meghatározó újdonságtartalommal bírnak.

A pályázatokban bemutatott újdonságok értékelését öt szempont: innovációtartalom, trendiség, piaci előnyök, időszakos eredmények és piaci esélyek alapján végezte a szakmai zsűri, majd pedig azoknál a termékeknél, ahol ez lehetséges volt, érzékszervi bírálatra is sor került.

A pályázatok a megadott főkategóriákban érkeztek, köztük mind gyártói, mind kereskedelmi márkaként, célcsoportot tekintve volt közöttük B2B és B2C beadvány is. Idén először külön kategóriában is indulhattak a „mentes” pályázatok.

A top 3 legtöbb pontot kapott pályázat, mint abszolút nyertes is kihirdetésre került. Pontazonosság miatt ráadásul idén 5 pályázat kapta meg egy külön oklevéllel a Best of the Best 2024, vagyis a „Legjobb innováció 2024” elismerő oklevelet. Továbbá egy pályázó Pioneer of the Year 2024, azaz „Kategóriateremtő innováció 2024” elismerő oklevélben részesült.

A díjakat Dr. Felkai Beáta Olga helyettes államtitkár és Hermann Zsuzsanna zsűrielnök adták át. A nyertes pályázatok jogosulttá váltak az „Inno d’Or – Év Innovációja 2024” cím használatára.