Rekordmagas szintre emelkedett a magyar háztartások pénzügyi vagyona

Az az egy gond, hogy kevés fő kezében koncentrálódik az összvagyon Image by jcomp on Freepik

A friss jelentésből kiderül, hogy az idei második negyedévben soha nem látott, 2723 milliárd forintnyi összeg került valamilyen pénzügyi eszközbe. Az első félévben összesen 4440 milliárd forintot takarítottak meg a magyarok, ami háztartásonként 1,1 millió forintot jelentene, ha egyenlően oszlana meg. A lakosság tartozása ezzel párhuzamosan az első félév végére 15 333 milliárd forintra nőtt, ami több mint ötmillió magánszemély összesen 6,9 millió hitelszerződéséből adódik. Pozitívum azonban, hogy a megtakarítások gyorsabban növekedtek, mint a hitelek, így a háztartások nettó pénzügyi vagyona június végére 90 ezer milliárd forintra emelkedett.

A Portfolio elemzése szerint a háztartások pénzügyi vagyonán belül külön kategóriaként említhetők a megtakarítások, amelyekbe beletartozik a készpénz, a folyószámla-betét, a nyugdíjtartalék és a részvények. Ezekből idén a második negyedévben 57 ezer milliárd forintnyi állt rendelkezésre, ami nominálisan 18,1 százalékos, reálértéken pedig 13,5 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

A második negyedév során 457 milliárd forint halmozódott fel folyószámlabetéten, 440 milliárd állampapírban, és 431 milliárd befektetési jegyekben. A magyarok továbbra is az állampapírokat részesítik előnyben, amelyekben nagyjából 13 ezer milliárd forintot tartanak, de a befektetési jegyek is jelentős növekedést mutattak, egy év alatt 37 százalékkal emelkedve, jelezve, hogy a lakosság egyre nyitottabb a kockázatosabb befektetésekre.

Az MNB adatsorai összhangban vannak Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerdai nyilatkozatával, amelyben kifejtette, hogy a magyarok egyre óvatosabbak pénzügyeikben, és inkább megtakarítanak a fogyasztás helyett.